Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3647 felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2 004. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együtt általános vitája a lezárásig. Az előterjesztéseket T/16297., T/16298., T/16299. és T/16300. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és mu nkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Aggodalommal f igyeljük valamennyien a munkapiaci folyamatok alakulását. Tapasztalhattuk, hogy rövid fellendülés után 2001ben megállt a foglalkoztatás növekedése. Ez volt az új kormánykoalíció öröksége. 2002 végén és 2003ban sikerült bővíteni a foglalkoztatást, többek között azzal, hogy a közszférát jelentős béremelésekkel vonzóvá tettük az emberek számára, de a költségvetés nem bírt el további terheket, a közszférában nem növelhető a létszám. Ezért ahhoz kell segítséget nyújtanunk, hogy a versenyszférában jöjjenek létr e a stabil, és ami nagyon fontos, látható, bejelentett foglalkoztatás növelésének feltételei. Ebben komoly feladatai vannak a gazdaságpolitikának és a foglalkoztatáspolitikának is. A most benyújtott törvénymódosító javaslatok foglalkoztatáspolitikai lépése inket kívánják megalapozni. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a kormány száz lépés programjából az első lépések célja éppen az álláskeresés, a munkapiaci igényekhez igazított képzések, a munkapiacon veszélyeztetettebb rétegek támogatása. Olyan szabál yokra is javaslatot teszünk, amelyek segítségével láthatóvá tehetők, védhetők a nem hagyományos formában végzett munkák. Ezt szolgálják az önök előtt lévő törvényjavaslatok. Engedjék meg, hogy azokat egyidejűleg ajánljam a tisztelt Ház figyelmébe. Elsőként említeném a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazó, T/16297. számú törvényjavaslatot. Meggyőződésem, hogy a munkapiacon elsősorban az számíthat stabil, sikeres beilleszkedésre, aki maga is kész és képes minden tőle telhető erőfeszítésre ennek érdekében, aki aktívan keres állást. Erre az elvre épül az új rendszer, ezt segíti az állami foglalkoztatási szolgálat szolgáltatási modellje, ezt kívánja támogatni egy új, hatékony együttműködé si rendszer és a munkanélküliellátások átalakítása álláskeresési támogatássá. A foglalkoztatás bővítése csak munkavállalásra ösztönző ellátórendszer mellett lehet eredményes. Ezért határoztuk el, hogy felülvizsgáljuk az ellátásra való jogosultságok és a m unkavégzés kapcsolatát, és olyan szabályok megalkotására kérjük az Országgyűlést, amelyek erősítik a munkapiaci aktivitás megőrzését, az intenzív álláskeresést. E célokat szolgálja a munkanélküliellátás helyébe lépő álláskeresési támogatás, amely változat lanul vegyes típusú, biztosítási és szociális elemeket is tartalmaz. Az állástalanság első hónapjaiban biztosít a mainál érzékelhetően magasabb, keresetarányos jövedelmet, akkor, amikor a legnagyobb az esély az új munkahely megtalálására. Az ellátás mérték e az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, ezzel is ösztönözve az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapítására lesz lehetőség. A támogatás ö sszege elszakad a jelenlegi nyugdíjminimumtól, és a minimálbérhez fog kötődni. A módosító javaslat szerint álláskeresési járadékra az az álláskereső jogosult, aki elvesztette munkáját, és a megelőző négy éven belül legalább egyéves munkaviszonnyal rendelke zik. Járadékot továbbra is legfeljebb 270 napig kaphat az álláskereső, a legrövidebb időtartama 73 nap lesz. A rendszer kétszakaszos, az elsőben az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de legalább a minimálbér 60 és legfeljebb a minimálbér 120 százaléka; ez 50 százalékkal több, mint a jelenlegi alsó és felső határ. Pénzben kifejezve: a járadék alsó határa a jelenlegi 22 ezer forintról 34 ezer forintra, felső határa pedig a jelenlegi 44 ezer forintról 68 ezer forintra nőhet még ebben az esztendőben.
