Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
351 Hogy miért is gondoljuk azt, hogy nem fog megépülni, azt a következő percekben el fogom mondani, de előtte kiemelném ennek a törvénynek az egyik legnagyobb trükkjét, amit az Országgyűlés elé állít. Két hónappal ezelőtt hoztuk meg a Magyar Köztársaság ez évi költségvetéséről szóló törvényt, ahol is a kormány által a 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességvállalás mértékét 125 milliár dban állapította meg a költségvetés és a parlamenti többség. Most ebben a törvényben még 100 milliárdot tesz hozzá, azaz 225 milliárdra emeli föl ezt a határt. Nem kaptunk választ sem a bizottsági ülésen, sem most államtitkár úr bevezető szavaiban, hogy mi ért van erre szükség, kinek az érdekét szolgálja ez az emelés. A bizottsági vitában elhangzott több képviselő szájából is, ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek azzal, hogy valóban, az autópályafinanszírozásnak többféle módja van, és Magyarország azt az utat választotta az utóbbi években, hogy egyrészt költségvetésből, másrészt hitelből és magántőke bevonásával, harmadrészt pedig EUforrásokból építi az autópályákat. Itt szeretném megjegyezni, hogy ennek az arányát pedig egyharmadegyharmadegyhar mad arányban tartják jónak a gazdasági szakemberek. Ezzel szemben Magyarországon a költségvetés egyre kevesebbet szánt autópályaépítésre, a hitelfelvétel egyre inkább előtérbe került, a magántőke bevonása egyre inkább előtérbe került, és az EUtámogatások ról pontosan a kormánypárti képviselők mondták ki, hogy 2007ig ne is gondolkozzunk, majd 2007től kezdve bizonyos esetek együttállása, fennmaradása esetén számíthatunk arra, hogy 2007től kapunk EUforrást, de addig nem. Ez azt jelenti, hogy a magyar álla m, a magyar emberek olyan eladósodási folyamat részesei lesznek, amelyet már az elmúlt évek is mutattak, a 3500 milliárdos további eladósodás, ez most tovább folytatódik. Szeretnénk erre választ kapni, hogy miből, mennyiért épülnek azok az autópályák, azok az autópályaszakaszok, elkerülő utak, gyorsforgalmi utak, amelyek az 1. és a 2. számú mellékletben föltüntetésre kerültek. Nem kapunk erre konkrét választ, és ez a legnagyobb baj ebben a kérdésben. Még egy nagyon fontos paragrafussal állt elő a beterjesz tő, és azt kell mondani, ez egy másik elrejtett trükk ebben a törvényjavaslatban, ez pedig ahhoz kapcsolódik, hogy a magántőkének nincsen kockázata. Nincsen kockázata, mert az 1. § kimondja, hogy a központi költségvetési támogatást a kormány a magántőke be vonásával piaci forrásból finanszírozni kívánt szakaszok esetén határozatában visszafizetendő állami támogatásnak minősítheti. Feltételes móddal. Nagyszerű trükk, mert valakinek visszaminősítheti, valakinek annak minősítheti, valakinek nem. Valamelyik beru házónak, befektetőnek annak minősítheti, valakinek nem. Ettől kezdve a magántőkének igazából nincsen kockázata, tisztelt hölgyeim és uraim. Egy pillanat alatt a kormány melléáll készfizető kezesként, és kifizeti helyette azt, amit ő kockázatvállalás gyanán t bevállalt, és igazából nem teljesíti. Azt kell mondanom, hogy ez a törvénymódosítás, ami most előttünk van, nagyon sok jó területet átölel, mert valóban az építési engedélyezési folyamatot fölgyorsítja. Ez nagyon helyes és nagyon jó, valóban a célkiterme lő helyek megjelölésével, kijelölésével összességében valóban környezetvédelmi szempontokat emel be a törvénykezésbe és tart nyilván. Valóban a kisajátítási törvényt segíti és gyorsítja, egyes spekulációs folyamatokat adott esetben leállít. A gond néha ott keletkezik környezetvédelmi szempontból, hogy például a kohászati salak alkalmazása nagyon helyesen bekerült a törvénybe, de azok az önkormányzatok, ahol átszállítják ezt a kohászati salakot, illetve azok a közutak, ahol ez a 2 millió tonnányi kohászati s alak kikerül az autópályaépítésbe, viszont elszenvedik ezeket az építéseket, és sehol nem kapnak kompenzációt az önkormányzatok, a közútkezelő kht.k költségvetésében pedig nem jelenik meg ez az útrombolási folyamat és annak a felújítási költsége. (21.10) Befejezésképpen szeretnék egy idézetet felolvasni önöknek Puch László szavaiból, aki a gazdasági bizottságban a következőt mondta: „A finanszírozásra szeretném felhívni a képviselő urak figyelmét, a jelenleg kialakult finanszírozási modell nagyjából megeg yezik a '992000 között kialakult finanszírozási modellel.”
