Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
3484 lakóhelyi szegregáció térségek, tele pülések között és településeken belül is megjelenik. A lakóhelyelkülönültség megmutatkozik egyrészről a városok slumosodó kerületeiben, leromló negyedeiben, másrészt az ország szegényebb régióiban kialakult aprófalvas települési zárványaiban. Az 1945 után i hazai társadalmi fejlődés egyik legnehezebben korrigálható torzulása az évszázados települési egyenlőtlenségek szélsőséges felerősítése volt. Az elszegényedő, aprófalvas elkülönülés kialakulásában szerepet játszik az egyre súlyosabb problémát jelentő mun kanélküliség, az infrastrukturális feltételek növekvő eltérése, a társadalmi rétegek tömeges elvándorlása, mely az aprófalvak társadalmi struktúráját, belső közösségi viszonyait eltorzítja. A roma lakosság jelentős része vidéken a gazdaságilag és infrastru kturálisan elmaradott régiókban szegregált körülmények között él. Ez az alapvető probléma, és ez nem 15 év problémája. Ez a fő kérdés, ezért nagyon nehéz a küzdelem ellene. Én most az oktatási szegregáció típusairól szeretnék beszélni, de ez elválaszthatat lan ettől, mert azért nem tudunk ott sem előre lépni; majd el fogok mondani sok törekvést, pozitív törekvést. De amennyiben a társadalmi változások nem lesznek olyan erősek, és ezek a problémák, amelyekről beszélünk, nem oldódnak meg, akkor visszasüllyed m indig. Tehát amit fölépítünk reggel, leomlott estére, ez az igazság, és akkor nem egymást kell szidni, hanem továbbra is keresni kell a megoldási módokat, de akkor másként. Az iskolai szegregáció típusai: igazából az iskolák között van szelekció, a normál tantervű iskolák között, az eltérő tantervű iskolák között - ezek a kisegítő iskolák , illetve az alapítványi iskolák között, ahogyan Béki Gabriella képviselőtársam is elmondta. Az egy komoly szelekció, amikor azért kerül oda, mert már nem bírunk vele, me rt nem is olyan könnyű ám. Én tanár vagyok, a nejem is az, és a legjobb szívű emberek is kemény próba előtt állnak, amikor 1617 éves gyermekeket tanítanak, akik ott ragadtak az általános iskolában - tehát nem könnyű kérdés. Az iskolán belül is van szegreg áció, osztályok között is, és a magántanulóvá nyilvánítás esetében is. A szegregáció a nemzetközi jogban a diszkrimináció egyik formája, ezért a diszkriminációt gyakorlatilag tiltó egyezmények sora implicite megfogalmazza a szegregációt is. Hogy mondjak né hány pozitív dolgot is: az ombudsman úr is elmondta a bizottsági ülésen is, hogy bár nagyon sokszor nem kérdezik meg, és nagyon sok tárca nem fordul oda érdeklődéssel, de az Oktatási Minisztériummal jó kapcsolatban van, még a felsőoktatási törvény tárgyalá sa során is komolyan véleményezte a törvénytervezetet. (16.00) Tehát van valami jó irány, nem merek többet mondani, de valami jó irány. Kilenc dolgot elmondanék, hogy mi az, ami esetleg javíthat. A szegregációs jogalkotásról már szó volt itt, a 2003. évi t örvényről, amire büszkék lehetünk, és azt gondolom, megküzdöttünk érte itt a parlamentben; emlékszünk a vitára. Azt gondolom, hogy ez helyes és jó, tehát erre büszkék lehetünk jogalkotás szempontjából. Az integrációs normatíva, amiről itt szintén már szólt ak, a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésére ösztönöz. A harmadik az integrációs hálózat, az Oktatási Minisztérium háttérintézménye ez. Negyvenöt bázisiskola van ebben, és gyakorlatilag a tantestületi képzések folynak ezekben, a hatékony együttnev elést, a pedagógiai módszerek bemutatását, a kooperatív tanulást és a tevékenységközpontú pedagógiát gyakorolják itt. A nemzetiségi oktatás beás és romani nyelven. A multikulturális oktatás, amiről itt az ombudsman úr is beszélt, alapvetően fontos kérdés. Én is úgy gondolom, hogy előítéleteket akkor tudunk megszüntetni, ha többet tudunk egymásról, mondjuk, a romák és a nem romák. Ehhez a történelem, az irodalom, a nyelvtanérettségibe valóban be kell építeni azokat az ismereteket, ami a roma lakosságról, a roma kultúráról, a roma történelemről ismert.
