Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az adatvédelmi biztos 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3456 (Az el nöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nagyon nehéz ezen az ösvényen végigmenni, az adatvédelmi biztos hivatásbeli feladata, hogy ügyeljen e két jog harmóniájára. Ha a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban jelentősen emelkedik a bejelentések száma, akkor ez azt jelenti, hogy az emberek kíváncsibbak a kormányzati hatalom működése iránt, például közpénzek elköltése iránt, de azt is jelentheti, hogy úgy érzékelik, hogy ez a hatalom előlük eltitkol valamit. Eltitkol olyan ügyeket, amelyek közérdekűek, amelyek megismerése valamennyiünk közös érdeke. A beszámoló és a mai napon tárgyalt mindhárom beszámoló közállapotainkról, állami és önkormányzati szervezeteink működéséről ad tájékoztatást, tehát arró l, hogy polgári, állampolgári jogaink, alkotmányban rögzített alapjogaink milyen mértékben érvényesülhetnek Magyarországon. És ha ez a kép, amelyet a beszámolók elénk tárnak, nekünk nem tetszik, akkor nem a beszámolóval van baj, nem ezt a képet kell kritiz álnunk, hanem azt a valóságot, amelyet a beszámolók megjelenítenek. Szóval nem a tükröt kell összetörnünk, hanem többet kell tennünk azért, hogy a visszás helyzetek megszűnjenek. Ez a felelősség persze elsősorban a kormánypártokat terheli, amelyek gyakran maguk is tehetnek az alkotmányosan visszás helyzet kialakulásáért. (13.30) 2002ben, amikor az új kormány, a Medgyessykormány végrehajtotta az Európában mind ez ideig páratlan adatmentést, megingott az emberek hite abban, hogy személyes adataik kellő bizt onságban vannak. A kormány ilyen mértékű jogsértése után különösen felértékelődött az alkotmányos intézmények szerepe, és az adatvédelmi biztosnak kellett intézkednie afelől, hogy az elmentett adatbázis megsemmisítésre kerüljön. Néhány példát említek arra - és ezeket a példákat a beszámoló is tartalmazza , hogy a személyes adatok védelme mennyire valamennyiünket érintő alapvető kérdés mindennapjainkban. A munkavállalók adatainak kezelésével kapcsolatban több állásfoglalást hozott az elmúlt évben is az adat védelmi biztos. Vélhetően nem mindenki ért egyet az adatvédelmi biztos azon állásfoglalásával, amely a munkahelyi internethasználat ellenőrizhetőségével kapcsolatos. A kérdés úgy merült fel, hogy a munkáltató ellenőrizhetie a dolgozó emailüzeneteit. Ha igen, akkor az ellenőrzés kiterjedhete a beérkezett üzenetekre, vagy csak a dolgozó által küldött üzenetekre? Milyen lehet az ellenőrzés szintje e kétféle üzenet esetében? Vagy vizsgálhatjae a munkáltató azt, hogy a dolgozó munkaidőben, a munkahelyén, a munkáltató tulajdonát képező számítógépen mely internetes honlapok iránt tanúsít érdeklődést? A kérdésben bizonyosan megoszlanak a vélemények, attól függően, hogy az a vélemény a munkáltatótól vagy a dolgozótól ered. Bizonyára sokakat érdekel az a kérdés i s, hogy a munkahelyi vezető jogosulte megismerni az érdekvédelmi, szakszervezeti tagok névsorát. 2004. január 1jétől a tagság ténye, tehát az érdekképviseleti szervezethez való tartozás ténye különleges adat, amellyel való visszaélés súlyos bűncselekmén y elkövetését jelenti. De mégis tudjuk, hogy nagyon sok esetben és nagyon sok munkahelyen a szakszervezeti tagdíjat - a dolgozó felhatalmazása alapján - a munkáltató vonja le a munkabérből, és utalja el az adott szakszervezet részére. Hogyan egyeztethető ö ssze ez a két helyzet? Az adatvédelmi biztos pontos eligazítást ad erről az állásfoglalásában. A dolgozók munkavégzésének videokamerával való ellenőrzése jelenthetie személyes adatok kezelését a munkáltató részéről? Megengedhetőe drogteszt vagy alkoholszonda alkalmazása, illetve a munkavállaló személyes ruházatának az átvizsgálása? Izgalmas, fontos és mindennapjainkat érintő kérdések ezek. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy a személyes adatok védelmének igénye nem érvényesülhet más törvényes jog korlátjaként. Néhány esetben sérelmes lehet bűncselekmény vagy szabálysértés sértettje számára a hatóság indokolatlan titkolózása. Számos olyan esettel találkoztam - és ennek egyébként magam is elszenvedője voltam , amikor a közlekedési szabálysértés sértettje nem kapta meg a szükséges felvilágosítást az elkövetőről, és így jogai, kárigény érvényesítése iránti joga
