Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az adatvédelmi biztos 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3457 késedelmet szenvedett. A törvény téves értelmezése vezethet csak oda, hogy a rendőrség elzárkózik a balesetet okozó személygé pkocsi rendszámának közlésétől, mintha a személygépkocsinak vagy a gépkocsinak is személyiségi jogai lennének. Az adatvédelmi biztos is állást foglalt a megkeresésekre, és értelmezte a szabálysértési törvénynek a sértett jogait szabályozó rendelkezését. Ké tségtelenül félreérthető a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, hogy a hatóság azzal közli a határozatát, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, mert ez úgy is értelmezhető, hogy ha nincs az adott ügyben kárigény előterjesztve, akkor a szabálysérté s vagy bűncselekmény sértettjét határozat kézbesítésével nem kell az eljárás mikénti befejezéséről értesíteni. Úgy tűnik tehát ebben az esetben, hogy a személyes adatok védelme vagy a jogszabály szövegének bizonytalansága, vagy a helyes jogszabály téves ér telmezése miatt egy másik, törvényben biztosított jog érvényesítését korlátozza vagy akadályozza. De vajon, érvényesüle a személyes adatok védelméhez való jog a bíróságok folyosóján, amikor bárki a kifüggesztett tárgyalási jegyzékekből tájékozódhat arról, hogy kik válnak, ki ellen folyik éppen, mondjuk, apasági per? Vagy érvényesüle a személyes adatok védelméhez való jog abban az esetben, ha a postás nyílt levelezőlapot kézbesít, amelyen a címzettet rokkantsági fokának felülvizsgálatára invitálják? A besz ámoló szól a közérdekű adatok megismerhetőségéről is, és számos állásfoglalást közöl a beszámoló ezzel kapcsolatban. Az adatvédelmi biztos nem foglalhat állást egyébként közzétett közérdekű adatok valóságtartalma felől. Ez egy másfajta felelősséget jelent. Példa erre a 2004. december 5ei népszavazás, és a népszavazással kapcsolatban született adatvédelmi állásfoglalás. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán egy képviselői megkeresés nyomán kifejtette álláspontját az adatvédelmi biztos. A ké rdező arra kereste a választ, hogy a kormány által 2004. november 17én több napilapban “Felelősséggel a nemzetért” címmel közzétett hirdetésben szereplő adatok közérdekű adatoknak minősülneke. Emlékezzünk rá, ebben a hirdetésben a kormány olyan adatokat tett közzé, amelyek a magyar állampolgárok többségében félelmet keltettek, hogy elveszítik nyugdíjukat, kórházi ellátásukat, munkahelyüket, ha úgymond beözönlenek a határon túli magyarok Magyarországra. A kérdés arra is irányult, hogy hamis adatok közzétét ele esetén a hirdetés megjelentetésével megvalósule a közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye. Az adatvédelmi biztos azon a szűk mezsgyén haladva, amelyet részére a törvény meghúzott, kifejtette álláspontját, amelynek a lényege, hogy a becslés, feltét elezés helyessége csak a jövőben derülhet ki, ezért büntetőjogilag nem értékelhető ez a magatartás. Azt már csak én teszem hozzá és üzenem Székelyföldre, mondjuk, Ráduly Sándornak, akivel a csíksomlyói búcsú kapcsán találkoztam, és barátainak, hogy a törté nelem igazságot fog szolgáltatni számukra, a hamis adatokkal riogatók el fogják nyerni “méltó büntetésüket”. A közérdekű adatokkal kapcsolatosan számos probléma adódik az önkormányzati munkában. Az adatvédelmi biztos számos esetben hozott már állásfoglalás t arról, hogy az önkormányzatok képviselőtestületei milyen körben tarthatnak zárt ülést. A nagyobb településeken élők a helyi ügyekről élő televíziós közvetítés nyomán is tájékozódhatnak. E nagyfokú nyilvánosság mellett különösen fontos meghatározni azokn ak az előterjesztéseknek a körét, amiről zárt ülés tartható. Az önkormányzati törvény megfogalmazása elég széles körű értelmezést enged az önkormányzat vezetői számára, hogy titkolózzanak, különösen olyan előterjesztések esetében, amikor a város vagy közsé g vagyonával való rendelkezésről van szó. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásában kimondta, hogy két feltételnek együttesen fenn kell állnia zárt tárgyalás elrendeléséhez: az egyik, hogy a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, a másik, hogy a képvise lőtestületnek minősített többséggel kell a zárt tárgyalásról, a zárt ülésről határozatot hoznia. De még e két feltétel együttes fennállása esetén is biztosítani kell a közérdekű
