Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3419 A biztosok számos esetben véleményezték a kormányzati jogszabálytervezeteket. Ebben a körben különösen jelentős volt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta lános szabályairól szóló törvény tervezete. Örömmel jelenthetem ki, hogy a tervezet az észrevételek nyomán előnyére változott. Ugyancsak szép példa volt a biztosok és a kormányzat közötti sikeres együttműködésre az inkubátorba helyezett csecsemők védelmét szolgáló jogszabálymódosítás. Az adatvédelmi és az általános biztos közösen benyújtott ajánlása nyomán kidolgozott törvényjavaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Akadnak azonban olyan kérdések, amelyekben nem tudjuk elfogadni az ombudsmanok álláspontját, ilyen például a gyülekezési törvény. A biztosok megismételt álláspontja szerint szükséges lenne olyan végrehajtási szabályok megalkotása, amelyek meghatározzák, hogy egy rendezvény megtartásával kapcsolatos hatósági döntés során milyen szempontokat lehet m érlegelni. A kormány továbbra sem támogatja a törvény ilyen módosítását. A gyülekezési joggal kapcsolatos, esetlegesen felmerülő jogalkalmazási anomáliák, nevezetesen, hogy bizonyos esetekben a gyülekezési jog mint alapvető jog rendeltetésével össze nem eg yeztethető rendezvényeket is megtartanak, nem a törvényi szabályozás vélt hibáira, hanem a jogalkalmazó szervek értelmezési bizonytalanságaira vezethetők vissza. Mindezek a problémák a rendőrségi állomány megfelelő felkészítésével, a helyes jogértelmezésse l, szemléletalakítással orvosolhatók. A törvény, különösen egy alapvető jog lényeges tartalmát szabályozó törvény nem lehet kazuisztikus, konkrét esetekre koncentráló jogszabály, másrészt a legpontosabban kidolgozott szabályrendszer sem helyettesítheti a j ogalkalmazói jogértelmezést, amely a kellő felkészültség híján ugyanúgy hibás eredményhez vezethet. Ezért nem a rendszerváltás szélesebb értelemben vett alkotmányozási folyamata során kimunkált gyülekezési törvény módosítása a megoldás a felmerült problémá kra. Jelentősen megemelkedett az egészségügyi ellátórendszerek működését érintő panaszok száma. A kormány tudatában van ezeknek a működési zavaroknak, és határozott szándéka az egészségügy modernizálása. A most megkezdődött kormányzati intézkedéssorozat e kérdésekre is koncentrál, reményeink szerint az eredmények rövidesen megmutatkozhatnak. A biztosok törvényalkotási javaslatai közül kiemelésre méltónak tartom a sértettek kárenyhítését szabályozó törvény megalkotására vonatkozó kezdeményezést. A kormány eg yetért e szabályozás megvalósításával. Az előkészítő munka megkezdődött, 2005 második félévében kerülhet a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Az előkészítést dr. Gönczöl Katalin miniszteri biztos asszony, az első általános ombudsman irányítja, akinek sze mélye és szakmai felkészültsége garancia a készülő törvény színvonalára. Kiemelkedő a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításának kezdeményezése, amely lehetővé teszi, hogy az idegenrendészeti hatóság engedélyezhesse a kiskorú ma gyar állampolgár külföldi állampolgárságú szülőjének a Magyar Köztársaság területén való tartózkodását a gyermekkel való családi együttélés céljából. A kezdeményezésnek megfelelő módosítást a T/15818. számú törvényjavaslat tartalmazza. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója alapján megállapítható, hogy az ombudsman társadalmi szerepvállalásának jelentősége tovább növekedett. Ezt bizonyítja mind az ügyszám növekedése, mind a biztosnak a jogszabályok előkészítésében való sz erepvállalása. Az ügyforgalmat tekintve a korábbi évekhez hasonlóan számszerű növekedés tapasztalható, az ügyek természete, összetétele viszont, úgy gondolom, lényegében nem változott. Visszaesett ugyanakkor az elfogadott kezdeményezések, ajánlások száma, azokat az érintett szervek, elsősorban a helyi önkormányzatok, közigazgatási hivatalok gyakrabban vitatták, mint korábban. E jelenségnek számos oka lehet. Ilyen ok lehet például az ügyek bonyolultabbá válása is.
