Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3420 A kisebbségi biztos a 2004es év folyamán is számos, a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos kezdeményezéssel, észrevétellel segítette a kormányzatot. Ezek közül a legjelentősebb segítséget talán a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. számú törvényjavaslat kidolgozásához nyújtotta, amely elfogadása esetén orvosolni tudja a kisebbségi önkormányzati választások jogi szabályozásából fakadó problémákat. A szabályozás eddigi hiányosságaival visszaé lve ugyanis a választásokon olyanok is részt vettek, illetve jutottak kisebbségi önkormányzati pozícióhoz, akik valójában nem tartoznak a kisebbséghez, ami súlyosan sérti nemcsak a jogállamiságot, hanem a kisebbségek érdekeit is. A törvényjavaslat a kisebb ségi választói névjegyzék bevezetésével kívánja orvosolni ezt a problémát. A törvényjavaslat emellett megújítja, aktualizálja a kisebbségi joganyagot. A kisebbségi biztos beszámolója szerint a törvényjavaslat összességében jelentős előrelépés volna a kiseb bségi önkormányzati rendszer megerősítése és a kulturális autonómia kiteljesítése irányába, és megfelelő közjogi keretet biztosítana a kisebbségi önkormányzatok működéséhez. A kisebbségi biztosnak a jogalkotásra gyakorolt befolyását más sikeres példákkal i s lehet illusztrálni. Közülük a következőt emelném ki. Az egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban a kisebbségi biztos kifogásolta azt az előírást, amely szerint a választási kifogásnak tartalmaznia ke ll a kifogás benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A kisebbségi biztos álláspontja szerint ez a szabályozás a választópolgárok többségét megfosztotta volna a választási kifogás benyújtásának lehetőségétől, ezért javasolta, hogy a telefa xszám, illetve az elektronikus levélcím ne legyen a kifogás előterjesztésének érvényességi feltétele. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. (10.40) Vannak azonban olyan tárgykörök is, amelyeknél hangsúlybeli eltérés érhető tetten a kisebbségi biztos és a kormányzat álláspontja között. Példa erre talán a nyelvhasználat kérdéskörének szabályozása. A kisebbségi biztos szerint a jogilag szabályozott bírósági, hatósági eljárásokban a nyelvhasználathoz fűződő jogok meglehetősen szerteágazóak, ezért javasolta eg y egységes nyelvhasználati törvény megalkotását. A kormány álláspontja szerint azonban az eljárásjogokat szabályozó alaptörvények megfelelően szabályozzák a nyelvhasználatot. Nem lehet ugyanis a jogrendszert ad hoc jelleggel bizonyos szempontok szerint, má s szempontokat pedig háttérbe szorítva újrarendezni. Mindig lehetséges más megközelítés, mint amit a kialakult jogi megoldás tartalmaz. A kisebbségi biztos javaslata például abból a szempontból vitatható, hogy egy nyelvhasználati törvény milyen alapon terj eszkedne ki a közigazgatási és a bírósági eljárásra, amikor ezen eljárásokat önálló, a jogrendszer alapvető elemeit képező nagy kódexek, törvénykönyvek szabályozzák. A kormány álláspontja szerint a jogi szabályozások elhelyezkedése másodlagos ahhoz képest, hogy a szükséges jogi szabályozás létezik és hatályosul. Fontosabb tehát, hogy a kellő szabályozás megvan, mint hogy milyen elrendezésben tartalmazza azt a jogrendszer. A kisebbségi biztos felhívta a figyelmet a kisebbségi média egyedi, speciális problémá ira, és ezzel kapcsolatban javaslatcsomagot készített. Álláspontja szerint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításához szükséges kétharmados parlamenti támogatás megszerezhető lenne arra tekintettel, hogy ez a kisebbségi média szabályozásá hoz szükséges. A kormány álláspontja szerint azonban amellett, hogy az ombudsmani javaslatok indokoltsága nem kétséges, a kisebbségi médiára irányadó joganyagra vonatkozó koncepció kidolgozása nem választható el a médiatörvény átfogó felülvizsgálatától. A rendvédelmi szervek munkájával kapcsolatban a 2004. évi beszámoló az előző évihez képest nem tartalmaz új típusú jogsértésre vonatkozó adatot. A rendőrséggel kapcsolatban ezúton is ki kell
