Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
3415 jelentős együttműködési rendszer részévé váltunk, több EUprojektben veszünk részt, és tovább folytatódott az Európa Tanácsban való részvételünk is, az Európa Tanácsnak eb ből a sajátos szempontból létrehozott grémiumában. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy az európai ombudsmanvilágban is elismerést szerzett magának az intézmény, ma már nem tekintik új intézménynek, nem tekintik tanulónak a mi intézményünket, hanem az eu rópai ombudsmancsalád megbecsült tagjává vált. Én legalábbis az EOInak, az Európai Ombudsman Intézetnek a tavaly szeptemberi tisztújító közgyűlésén született döntését, miszerint egyikünket alelnökké választotta, ilyen gesztusként értékelem, tehát ebből a szempontból is megérkeztünk, sőt nemcsak megérkeztünk, hanem az európai ombudsmanvilág megbecsült tagjává váltunk. Ami a 2004es évet illeti, nem szeretném önöket hosszasan számokkal és statisztikákkal untatni. A beszámoló mint mindig, most is tartalmaz eg y erről szóló külön mellékletet, egy fejezetet a mellékletben, amiből megtudhatják, hogy melyek azok a sarokszámok, amelyek a 2004es évet jellemezték. Talán általánosságban annyit lehet mondani, hogy a 2004es év mentes volt a nagyon látványos, nagy sajtó visszhangot kiváltó botrányoktól, ha szabad ezt a kifejezést használni. Ezúttal ilyen nem történt, ami persze nem jelenti azt, hogy a 2004es év egyébként a statisztikákat vagy az események struktúráját illetően jelentősen különbözött volna a korábbitól. E ngedjék meg, hogy a tízéves jubileumra való tekintettel is három kérdést ragadjak ki a 2004es évből is; a 2004es évből ugyan, de a tízéves jubileum miatt ezek a területek részben elvi jellegűek, részben pedig olyanok, amelyek hosszabb ideje foglalkoztatn ak engem, illetőleg az általam vezetett hivatalt, valamint azokat, akik az ügyben érintettek. Elsőként egy évtizedes múlttal rendelkező másik intézménnyel szeretnék foglalkozni, ugyanis nemcsak az ombudsmanok ünneplik 10. évfordulójukat, hanem a kisebbségi önkormányzati rendszer is, hiszen ’9495ben jött létre ez az intézmény, amely bár vitákat váltott ki az érintettek között is és azon kívül is, a társadalom, a szakma bizonyos képviselői között, sőt nemzetközi relációban is, ugyanakkor talán nem túlzás az t mondani, hogy ez az Európában is egyedülálló hungarikum, ha úgy tetszik - bár azt hiszem, hogy ezt nem jegyezték be annak idején ilyenként , kiállta az idők próbáját, beváltnak tűnik; legalábbis a működés eredményei, az elmúlt tíz év eredményei erre uta lnak még akkor is, ha ez nem volt teljesen zavartalan. Pontosan ez az utóbbi az oka, ami miatt foglalkozom vele, hiszen nem egy beszámolómban írtam le, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer ugyan alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanakk or azt sem rejtettem véka alá, hogy konkrét visszásságok, működési zavarok tapasztalhatók a rendszerben. Bizonyára nem ismeretlen önök előtt, hogy már huzamosabb ideje, konkrétan öt éve a kisebbségi önkormányzatokat illető kritikai észrevételeim elsősorban e közjogi jogalanyok legitimitására vagy éppen ennek hiányára irányulnak. A 2006ban esedékes kisebbségi önkormányzati választások még inkább felerősítik vagy fel fogják erősíteni ezt a problémát, sőt a 2004es évben történt időközi önkormányzati választá sok pedig akuttá tették ezt a problémát. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a tisztelt Országgyűlés módosította az alkotmány 71. § (1) bekezdését, amely a választójogra vonatkozott, és ezáltal kiküszöbölte azt az egyébként is áldatlan helyzetet, hogy a kise bbségi önkormányzati választásokon bárki részt vehetett, sőt bárki indulhatott, sőt még az sem volt szükséges, hogy az illető a csoporthoz tartozónak vallja magát, tehát még egy formális nyilatkozatot sem kellett tenni anélkül, hogy ennek a tartalmát bárki ellenőrizte volna ahhoz vagy azért, hogy egy alkotmányos alapjoggal lehessen élni. Ez egy súlyos mulasztás, súlyos hibája volt a korábbi rendszernek, amit az említett alkotmánymódosítás az alkotmány szintjén kiküszöbölt. Ugyanakkor sajnálatos módon erre a z alkotmánymódosításra úgy került sor, hogy közben a következményekkel nem számolt a jogalkotó, tehát a választójogi törvény esedékes módosítása elmaradt, ami miatt egy visszás helyzet állt elő, egy nyilvánvalóan alkotmányellenes helyzet állt elő, ami a je lenleg működő, illetőleg az időközi választások eredményeképpen létrejövő testületek
