Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
3416 legitimitását is megkérdőjelezi. 2006ban ezekkel a szabályokkal kisebbségi önkormányzati választást tartani nem szabad, nem lehet. Itt is szeretném megragadni az alkalmat , az Országgyűlés és a médián keresztül az ország nyilvánossága előtt, hogy felhívjam a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy ennek az ügynek a megoldása elodázhatatlan. Azt gondolom, hogy a parlament asztalán fekvő módosítási javaslat alapvetően alka lmas egy alkotmányos választójogi rendszer létrehozására. Azt kérem, hogy megfelelő felelősséggel, az ügy iránt érzett elkötelezettség jegyében ez a döntés mielőbb szülessen meg, mert ennek részben az érintettek számára, de az egész ország számára, nemzetk özi megítélésünk szempontjából is komoly jelentősége van. Nem hiszem, hogy megengedhetnénk magunknak egy olyan 2006os önkormányzati választást, amelyet később az Alkotmánybíróság esetleg alkotmányellenesnek kellene hogy nyilvánítson, meggyőződésem szerint legalábbis, ami, nem kell hogy mondjam ebben a körben és ezek között a falak között, hogy milyen súlyos következményekkel járni. A másodikként választott téma szintén egy, ha szabad ezt a kifejezést használnom, örökzöld téma, ez pedig a lakhatás ügye, ami természetesen nem csak a romákat érinti. De ez az általános társadalmi probléma egy etnikai köntösben is megjelenik, hiszen kétségtelen, hogy a lakásproblémák, a kiköltöztetések, a méltatlan lakáskörülmények elszenvedői többségükben azért ebből a csoportb ól kerülnek ki, és még ha objektív is az önkormányzatoknak vagy más hatóságoknak az ezzel kapcsolatos intézkedése, akkor is az ő részükről mindig felmerül a gyanú, hogy nincse emögött valamiféle diszkriminatív szándék. Azt gondolom, hogy ennek a gyanúnak a kiküszöbölése csak akkor lehetséges, ha magát a helyzetet kezeljük, függetlenül annak persze etnikai vonatkozásaitól, de kétségkívül erre való tekintettel is. Örülök annak, hogy a lakhatással kapcsolatos problémák átfogó és komplex rendezésére az új laká störvénytervezet kodifikációja lehetőséget biztosít, vagy legalábbis ezt a szándékot feltételezem. (10.20) Azt kérem, hogy a hivatalunk részt vehessen ennek a koncepciónak, illetőleg magának a törvénynek a kidolgozásában, hiszen a nálunk összegyűlt tapasz talatok talán értékes adalékul szolgálhatnak ehhez a munkához. Zárójelben jegyzem meg, én a magam részéről nagyon sajnálom, hogy a kisebbségi biztos és az általános biztos nem rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, amivel az adatvédelmi biztos kollégám igen. Nála ez az intézmény, azt hiszem, az elmúlt tíz évben tökéletesen igazolta az indokoltságát. Arra gondolok, hogy az ombudsmanoknak nem sikerült elérniük, hogy a jogalkotási törvény előkészítése során egy olyan rendelkezés kerüljön a jogalkotási törvénybe, amely legitimmé, nélkülözhetetlenné teszi az ombudsmanok részvételét a jogszabályelőkészítésben. Azt hiszem, hogy számos adalékkal tudnánk hozzájárulni a majdan készülő jogszabályok, törvények szakmai színvonalának emeléséhez, és egyébként is azt gondolom , hogy a jogszabályelőkészítés nem lehet csak szűk szakmai kérdés, hanem azt széles bázisra kell helyezni, hiszen nyilvánvalóan a majdan elfogadandó jogszabály sikeressége nagymértékben annak szakmai tulajdonságaitól, de egyben társadalmi legitimációjától is függ, és azt hiszem, ehhez az ombudsmanok jelentősen hozzá tudnának járulni. Azt kérem, hogy tegye a tisztelt Országgyűlés megfontolás tárgyává ezeket a szempontokat, ha majd dönt ezekről a kérdésekről. Szeretnék említeni ebben a körben nagyon röviden - és látom, az idő nagyon rohan - egy ügyet, egy konkrét ügyet. Arról van szó, hogy néhány önkormányzatnál - itt konkrétan az ügyben fővárosi önkormányzatokról van szó, de ez nem csak fővárosi jelenség - olyan helyi önkormányzati rendeletek születtek, amel yekben az önkormányzatok az úgynevezett önkényes lakásfoglalókat kizárták a szociális bérlakáshoz való hozzájutás lehetőségéből. Azóta az Alkotmánybíróság - egyetértve a mi véleményünkkel is - meghozta a döntését, és ezeket a rendeleteket hatályon kívül he lyezte. Három fővárosi kerület ügyében született ez az alkotmánybírósági döntés, de itt
