Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
3403 szükségesség, arányosság tesztje alkalmazásával történő összemérésével tudnak jogi, szakmai segítséget nyújtani. Azt is megtapasztalhattuk, hogy sem a jogalkotó, sem az ombudsmanok nem járna k el helyesen, ha jó szándékból és segíteni akarásból bár, de materiálisan teljesíthetetlent ígérnek vagy követelnek. Ilyen szempontból az alapvető szabadságok és az emberi jogok érvényesülésének színvonala és mértéke objektív adottság, amin szubjektíve kö zös akarattal, a társadalom és az állam kölcsönös együttműködésével mindig, de csak fokozatosan lehet javítani. Színvonal és mérték tekintetében nincs okunk sem az öntelt elégedettségre, sem a szégyenkezésre. Az Európai Unió segítségével módunk nyílt jobba n kihasználni lehetőségeinket és képességeinket, felgyorsítani a jogállam megvalósulási és azon belül az alapjogok valóságos érvényesülési folyamatát. (9.10) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységérő l röviden, a számok tükrében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2004ben 4992 panaszbeadvány érkezett, közel 10 százalékkal több, mint az előző évben - akkor 4540 volt , és majdnem 30 százalékkal több, mint 2002ben . Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a 2002es számcsökkenést annak idején többen fölrótták nekünk. A 2004ben érkezett 4992 beadványban 6781 jogsérelem szerepelt. Ahogy a mindennapi élet is egyre bonyolultabb, úgy a panaszok is azok, egyre szerteágazóbbak, egyre nehezebben vizsgálhatók és oldhatók meg. Változatlan tendencia, hogy egyre többen jelennek meg személyesen, hogy sérelmüket elmondják, és azt a hivatalunkban foglalják írásba. Míg 2001ben csak az ügyek 16,6 százalékában kérték az ügyfelek panaszuk jegyzőkönyvben való rögzítését, ez az arány 2003ban már meghaladta az ügyek 20 százalékát, és 2004ben 21,67 százalék volt. Ez a tény azt jelzi, hogy az emberek igénylik a személyes kapcsolatot a hivatallal, hogy az ne csupán papírokból ismerje őket. Nem más ez, mint tiltakozás az elidegenedés ellen, amit panaszaikban gyakran szóvá is tesznek más hivatalokkal szemben. Ennek megfelelően csökkent az írásban benyújtott beadványok aránya, annak ellenére, hogy az önkormányzatokhoz és nagyobb közszolgáltatók ügy félszolgálataira eljuttattunk olyan tájékoztató anyagot, amelynek célja a panasz írásba foglalásának elősegítése volt. 2003ban 70, 2004ben csak 63 ügyben nyújtottak be panaszt ilyen nyomtatványokon. Az írásbeli panaszokon belül viszont kismértékben továb b növekedett az elektronikus levelek aránya. Az elmúlt évben is tovább növekedett panaszokra tekintettel kevesebb lehetőségük nyílt a biztosoknak hivatalból indított vizsgálatra, azonban megjelentünk olyan jogterületeken is, ahol az országgyűlési biztos fe llépése előzmény nélküli vagy szokatlan, például a szószólói vagy mediátori, közvetítői szerepkörben. Az előző évhez képest 2004ben valamelyest csökkent azoknak a panaszoknak az aránya, amelyeket magánszemélyek nyújtottak be az országgyűlési biztosokhoz, viszont jelentősen emelkedett a civil szervezetek és különböző közösségek beadványainak száma és aránya: 2003ban 204, 2004ben 233 ilyen volt. Ez azért is rendkívül fontos számunkra, mert ezek a panaszok általában nagyobb közösség sérelmét jelzik, és gyak ran megalapozottabbak és szakszerűbbek is. A más hivataloktól hozzánk vagy más hivatalokhoz általunk áttett ügyek száma is megduplázódott, ami a jogvédelem további differenciálódásaira utal. 2003ban az ügyek 70 százalékában jelezték az egyén és 30 százalé kában az állampolgárok kisebbnagyobb csoportjainak a sérelmét, 2004ben ez az arány csaknem 2 százalékkal emelkedett a civil szervezetek javára. A növekedés számszerűen még szembetűnőbb, mert 227tel több ilyen beadvány érkezett a tárgyévben. Összességébe n azt mondhatjuk, hogy erősödik a civil társadalom, és erősödik az igény az állami szervek és a civil társadalom szervezetei közötti alkotmányosnak is nevezhető együttműködés iránt.
