Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
3404 A 2004. évről is megállapíthattuk, hogy a városokban élők nyújtottak be tö bb panaszt. Az ország lakosságának körülbelül kétharmada él városokban, a panaszoknak azonban csaknem háromnegyede érkezik tőlük. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 1800 városi lakosból egy személy nyújt be panaszt, míg ez a falvakban csak minden háromezredik lakost jelenti. Itt jegyzem meg, hogy a 19 megyéből már 17ben tettünk munkalátogatást az elmúlt tíz évben. Ezek a látogatások egyre népszerűbbek, és felvetik azt az igényt - az előbbi adattal összhangban , hogy az úgynevezett inspekciókat vagy vidéki mu nkalátogatásokat ki kell terjesztenünk a megyén és megyeszékhelyen túl a kistelepülésekre, kistérségekre is. A panaszok típusonkénti megoszlását elemezve számottevő változás 2003hoz képest nem történt, a panaszok körülbelül 45 százaléka öt fő ügycsoportbó l származott. Változás történt azonban azok sorrendjében. 2003ban büntető- és büntetésvégrehajtási ügyekben - 13 százalék , polgári jogi ügyekben - 10 százalék , egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkaügyekben - 9,8 százalék , építési, helyi séggazdálkodási és lakásügyekben - 9,5 százalék , valamint föld, kárpótlási, birtokvédelmi ügyekben - 6,8 százalék - nyújtották be a legtöbb panaszt. 2004ben a második helyre csúsztak vissza a büntető- és büntetésvégrehajtási ügyek, részesedésük 10,6 s zázalékra, számuk 825ről 723ra csökkent, s csak a negyedik helyen szerepelnek a korábbi második polgári jogi ügyek. Közel 2 százalékkal, 11,4 százalékra emelkedtek az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkaügyek, és ezzel a képzeletbeli dobogó tetejére kerültek. Amennyiben ehhez hozzávesszük még az egészségügyi ellátásra panaszkodó 3,1 százalékot is, levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen a területen az ellátásra szorulók helyzete kiemelt figyelmet érdemel. A panasszal érintett szervek isme retében elmondhatjuk, hogy továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok intézkedését vagy annak elmaradását sérelmezik a panaszosok az esetek 17,3 százalékában, s ha ehhez hozzávesszük a helyi önkormányzati testületek 3,8 százalékát, a kettő együtt meghalad ja a 21 százalékot. Az állampolgárok nagy része nem tesz különbséget aközött, hogy számára egyedi hatósági döntés vagy esetleg helyi rendelet eredményez kedvezőtlen helyzetet. Az önkormányzatok előkelő helyezésének az is magyarázata, hogy velük találkozik az ügyfél a legtöbb esetben és közvetlenül. Változatlanul figyelemreméltó, hogy a bíróságok - 10 százalékkal - és a rendőrségek - 7 százalékkal - követik az önkormányzatokat, s a negyedik helyen a közszolgáltatók állnak, ezen belül is első helyen a hírközl ési és telefonszolgáltatók, a posta- és műsorszolgáltatók, majd a vízművek és az áramszolgáltatók. Az ötödik helyen 4,5 százalékkal a különböző országos hatáskörű szervek - fogyasztóvédelmi felügyelőségek, hírközlési felügyelet, PSZÁF, Energia Hivatal s a többi - állnak, és őket követik a gazdálkodó szervezetek, valamint a nyugdíjbiztosító a nyugdíjfolyósító igazgatóságokkal. A 3 százaléknál magasabb részesedésűeket az Országgyűlés zárja, de természetesen az állampolgárok általában nem az Országgyűlés, ille tve annak szervei vagy az országgyűlési képviselők eljárását sérelmezik, hanem itt tartjuk számon azokat az eseteket, amelyek valamely törvény tartalmát vagy éppen meghozatalának elmulasztását kifogásolják. Az állampolgárok még az előző évinél is nagyobb a rányban a hatóság eljárását, s ebben is elsősorban a velük való bánásmódot sérelmezték; ez közel 50 százalék. Ennél lényegesen, sőt az előző évhez képest csaknem 1,5 százalékkal kevesebb esetben, 21,8 százalékban vitatták magát a döntést. Majdnem 6 százalé kban nyújtottak be olyan panaszt, amelyben az ügyekben alkalmazott jogszabályt és 4,5 százalékban a hatóság hallgatását sérelmezték, azaz azt, hogy ügyükben nem intézkedtek. Egyre több panaszos kért az elmúlt évben is tájékoztatást, felvilágosítást vagy va lamilyen más, gyakran anyagi segítséget. Ezen beadványok száma 670ről 816ra emelkedett, azaz az ügyek 12 százaléka ilyen volt. A hatáskörünk hiányára hivatkozó elutasító levelekben változatlanul igyekeztünk támpontot adni ahhoz, hogy hova fordulhatnak, d e ügyeikben helyettük nem járhatunk el, és sajnos pénzügyi
