Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 23 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3241 ellentmondásos módszertani változásokat alkalmaz, amelyekkel javítani próbálja a bruttó hazai termék eredményeit. Ugye, erről is szóltunk több alkalommal, ha már a tények nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust, akkor a számok manipulálásával próbálják ezt megtenni. Szintén ez a befektetőház idézi, hogy még annak ellenére is, hogy 125 milliárd forintot már bevettek az autópályaértékesítésből, nem sikerü lt az államháztartási számokat normális mederben tartani, az első négy hónapban az egész évre tervezett hiány 71 százalékát teljesítették. A JP Morgan azt írja, hogy decemberben valóban alacsony szokott lenni a költségvetés hiánya, de “nem hisszük, hogy hi teles lenne” - így ír - az az előrejelzés, amely szerint e két hónapra 4050 milliárd, illetve 150 milliárd forintos többletbevétel várható, hacsak jelentős kiadási tételeket nem tolnak át megint a következő évre. Igen, tisztelt képviselőtársaim, ők is azt állítják, hogy nyakig ülünk az adósságban, és ezekkel a manipulációkkal sem sikerült az államháztartás hiányát reális mérték alatt tartani. A Dresdner elemzőház azt írja: “Komoly marad a magyar adósi besorolások visszaminősítésének és a forint meredek árf olyamkorrekciójának a kockázata.” Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy továbbra is egy adósságpályán marad a magyar gazdaság, és mindemellett pedig a forint árfolyamával szemben olyan spekulációs mozgások indulhatnak el, ami nagyon sok ember számára, aki devizahitelt vett fel, egészen egyszerűen megélhetési vagy ha vállalkozásáról van szó, akkor a vállalkozás működőképességének a kockázatát rejti magában. Mindezekkel továbbra is fenn kell tartanunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar kormány, ha már nem hallgat a belföldi elemzőkre, akkor legalább figyeljen azokra a külföldi felszólításokra, amelyek a magyar gazdaság felé Londonból vagy a világ más tájáról érkeznek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kö szönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót dr. Veres János pénzügyminiszter úrnak. Miniszter úr! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Ha az lett volna a célja a hozzászólásának, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon mindenki megfontoltan vegyen fel devizahitelt, akkor ebben egyetértünk. Ha az a célja a hozzászólásának, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak kockázatai mindenkor egy gaz daság fejlődésének, alakulásának, akkor ebben is egyetértünk. Ha azonban az a célja a hozzászólásának, hogy a lehetségesnél és az indokolnál feketébb képet fessen a magyar gazdaságról, akkor nagyon nem értünk egyet. Nem értünk egyet, mert ha csak a legfris sebb hírt idézem az ön számára és a képviselő urak számára, akkor szeretném jelezni, hogy egy 14 órakor kiadott hír szerint a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 0,25 ponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) Nyilv án nem azért csökkentette, mert úgy ítélte volna meg, hogy nem lehet tovább haladni azon az úton, amelyben a kisebb infláció, a jobb gazdasági helyzet Magyarországon indokolttá teszi, hogy alacsonyabb kamatszinttel lehessen a magyar gazdaságot finanszírozn i. Úgy vélem, abban legalább egyetértünk itt, ellenzék és kormányoldal, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem az a szervezete ezen országnak, amely az elmúlt időszakban arról lett volna híres, hogy kritika nélkül kiszolgálta volna a kormány politikáját. Ebből köv etkezően tehát, ha egy ilyen döntés született - és emellett hoztak még egy döntést, csökkentették az inflációs várakozásokat is a jegybank közleménye alapján , akkor feltehetően ők hisznek abban, amiben mi általában hiszünk, hogy a magyar gazdaság erős, a magyar gazdaság jól teljesít, és a magyar gazdaság teljesítőképességét úgy tudjuk mi a magunk részéről kormányzati oldalról segíteni, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar költségvetés kiadásai csak szolid mértékben növekedjenek, ahol lehet , ott csökkenjenek, és ilyen értelemben az egyensúlyi helyzethez fokozatosan, évről évre közelebb
