Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3178 Az előterjesztők részéről most még megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, a számvevőszéki bizottság elnökének. TÁLLAI ANDRÁS , a számvevőszéki bizottság elnöke : Köszönöm szépen. Tehát a határozati javaslat előterjesztőjeként a számvevőszéki bizottság nevében is szeretném megköszönni a frakciók, a képviselők részéről a felszólalásokat. Úgy gondolom, hogy ez a néhány óra, ez a napi rend rávilágított az ország mai valós pénzügyi, gazdasági problémáira, s ezen belül is talán nem véletlen, hogy az önkormányzatok, az önkormányzatok gazdálkodása kapta itt a legnagyobb szerepet. Örülök annak, hogy a határozati javaslattal kapcsolatban nem fogalmazódott meg kritika vagy más vélemény, illetve módosító javaslat, és úgy látom ezek alapján, hogy az Országgyűlés képes lesz arra, hogy az Állami Számvevőszék 2004es jelentését, illetve a számvevőszéki bizottság határozati javaslatát konszenzussal e gységesen el tudja fogadni. Ennek reményében várjuk a szavazást. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most soron következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Tállai András, Fidesz- és Vidorné Szabó Györgyi MSZPképviselők önálló indítványát T/15691. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/15691/4. számon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a részletes vitát a módosító javaslatok számára figyelemmel egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezen javaslatommal. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés ezen indítványomat elfogadta. Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. Igen, megadom a szót Béki Ga briella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én már az általános vitában is jeleztem, hogy az özvegyi nyugdí jrendszernek van olyan eleme, amelyiket igazságtalannak és diszkriminatívnak tarthatunk, okkal. Arról van szó, hogy az özvegyi nyugdíjrendszer jelenlegi formájában különbséget tesz özvegy és özvegy között a tekintetben, hogy a jogosultság csak akkor keletk ezik, ha a házastárs halálesete és az özvegy nyugdíjba vonulása között nem telik el több mint tíz év. Azt állítom, hogy a házastárs azzal, hogy nyugdíjra való jogosultságot szerez, azzal szerzi meg az özvegye számára az özvegyi nyugdíjhoz való jogosultságo t. A társadalombiztosításról, nyugellátásról szóló törvény 47. §a írja le, szabályozza azokat a feltételeket, hogy mikor is keletkezik özvegyi nyugdíjjogosultság. Ehhez a szakaszhoz nyúlt hozzá Tállai András és Vidorné képviselőtársam. Ők azt az alpontot érintették, hogy ha árvát nevel a szülő, csak akkor keletkezik jogosultság, ha legalább két gyereket nevel, hogy fogyatékos gyerek esetében egy gyermek esetében is keletkezzen ilyen jogosultság.