Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
3119 állampolgár, az a magyar állampolgár, aki ezen a terület en él, és az összes többi, aki a Monarchia területén Magyarországon lakott, azok már nem, hanem azok kérhetik az utódállamok állampolgárságát bonyolult jogi formában, volt, ahol ezt meg sem adták. Ezzel kezdődött. Aztán utána jöttek a visszacsatolt terület ek a bécsi egyezmény folytán, ahol ismét feléledtek ezek az állampolgárságok bizonyos részeken, ÉszakErdélyben, tehát ami visszakerült Magyarországhoz. A második világháború után a párizsi békeszerződés, ugyanúgy, mint a trianoni, beszél a határokról, teh át hogy mi most Magyarország, kijelenti, hogy a ’38as határokat kell figyelembe venni, sőt ott a pozsonyi hídfőállásnál hozzávesz még néhány községet, tehát még jobban sújtja a párizsi békeszerződés Magyarországot, mint a trianoni, ám egy árva szót nem sz ól az állampolgárságról. Itt gondolnak akkor arra, hogy itt valamiféle alvó állampolgárságról van szó, mert ha a trianoni beszélt, de azt a magyar törvények a visszacsatolt területekre hatályon kívül helyezték, illetve ott megadták az állampolgárságot, a p árizsi békeszerződés pedig a második világháború után bár határról beszél, de az állampolgárságról nem, akkor feltehetően ezek a ’41ben megadott állampolgárságok megvannak, csak alszanak. Szóval, mi nagyon szeretnénk, hogyha ezt jogilag végig lehetne vinn i, de félünk attól, hogy nem, mert valóban, ez politikai szándék. Azt azonban határozottan ki kell jelentenünk, hogy a jogi szakmai kérdéseken túl ez rendkívül fontos érzelmi kérdés, és érzelmileg teljes egészében az előterjesztés mellett állunk - félünk, hogy jogilag ez nem vihető keresztül. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Avarkeszi Dezsőé a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár valószínűleg illene nekem is azzal a módosító indítvánnyal foglalkoznom, amelyet Szentgyörgyvölgyi képviselő úrral és Csapody képviselő úrral együtt nyújtottunk be, csak annyit mondanék el, hogy ez négypárti megegyezésen alapult, azért írtuk alá csak hárman, mert a negyedik kidolgozója, Eörs i képviselő úr külföldön tartózkodott, és nem szokásunk másnak a nevét ráírni egy módosító indítványra. Az ezzel kapcsolatos indokaink egy részét Szentgyörgyvölgyi képviselő úr elmondta, így én is Körömi Attila képviselő úr indítványával szeretnék foglalko zni. Ezt az indítványt sem a kormány nem támogatja, sem a Szocialista Párt frakciója nem támogatja, részben azért, mert a törvényjavaslattal kapcsolatban egyértelmű volt a kormány célja: azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarors zágon kívánnak élni, itt kívánnak letelepedni, és magyar állampolgárok szeretnének lenni, ezt a folyamatot, az idegenrendészeti eljárás és a honosítási eljárás folyamatát szerettük volna egyszerűbbé, gyorsabbá, emberségesebbé tenni. Ez volt a cél, és nem a z, amit Körömi képviselő úr megfogalmazott. Én egyébként ezt nem hívnám pótcselekvésnek, és tessenek elmagyarázni annak a több tízezer embernek, aki tartózkodási, letelepedési engedélyt szokott kérni, annak a több ezer embernek, aki évente á llampolgárságot kér, hogy ez pótcselekvése, ha ők sokkal könnyebben kaphatják meg az állampolgárságot, illetve azt megelőzően a letelepedési engedélyt. De nem támogatjuk azért sem, mert határozott meggyőződésünk szerint téves jogi feltevésből indul ki, és ezért téves lehet az a következtetés is, amely megjelenik a módosító indítványban. A Magyar Népköztársaság által kötött, a kettős állampolgárságot elkerülni célzó szerződéseknek egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy a határon túli magyarokat fossza meg ma gyar állampolgárságuktól. Hiszen amikor ezek a szerződések köttettek, akkor őnekik nem volt már magyar állampolgárságuk, hanem valóban az egyébként a különböző jogrendszerekből, illetve bizonyos családi kapcsolatokból következő kettős állampolgárságok megs züntetése volt a cél, például az egyik ország állampolgára házasságot kötött egy másik ország állampolgárával, és a közös
