Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
3104 Nem tudom, hogy helyes műfaje, de kénytelen vagyok arra is utalni, hogy amellett, hogy kérem, hogy az én javaslataimat támogatni szíveskedjenek, viszont szíveskedjenek egy másik javaslatot nem támogatni. Ez a másik javaslat egy másik képviselőtől, kormánypárti képviselőnktől ered a 11. pont alatt, aki úgy gondolja, hogy a mezőgazdasági térség 55 sz ázalékát mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni, aztán legfeljebb 15 százaléka erdőterület, legfeljebb 30 százalékán bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Egyébként ez a nagyon csúnya szó, hogy területfelhasználási egység ala kítható ki, Soltész Miklós képviselőtársam javaslatára kikerül ebből a szövegből, úgyhogy értelmes lesz ez a szöveg. A százalékokkal Laboda képviselőtársam nem mond kevesebbet, mint hogy a mezőgazdasági területnek csak az 55 százalékát - kicsivel többet, m int a felét - használjuk mezőgazdasági célra. Nagyon érdekes megközelítés, hogy a szántónak csak a felét műveljük meg, a másik fele, nem tudom, ha parlagon marad, az még hagyján, de hogy mezőgazdasági célú hasznosítás… De hogy itt bármely egyéb egység kial akítható legyen, ez nagyon rossz arány, különösen akkor, ha a mezőgazdasági terület 55 százalékát használjuk csak tényleges termelésre, és ő fölemelné a 10 százalékot - amit én 2re, illetve 5re kívánnék csökkenteni , képviselőtársam, 30 százalékra. A vi ta azon volt a bizottságban is, hogy a területeket saját célra azon a jogcímen használjuk lehetőleg százszázalékosan, és egyéb célra bizonyos mértékben szükséghez képest lehet abból olyan térséget, olyan beépítést kialakítani, ami összefügg az alapfunkcióv al, tehát vagy mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági célokat szolgál, de mindenesetre 2 százalék elégséges lenne. Kérem, szépen, ezt szíveskedjenek meggondolni, mert valószínű, hogy ez a javaslat jobban harmonizál az Európai Unióban megszokott környezethez, hi szen az egyszerű utazások során is látható, hogy a területek ott mennyire rendezettebbek és egységesebbek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándor következik. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen. Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Egy kapcsolódó módosító indítványt terjesztek elő. Megvallom őszintén, hogy korábban nem gondoltam erre, de más tanulmányaink indítottak, hogy mindenképpen fölhívjam a területfejlesztési bizottságot e kapcsolódó módosító indítványra, amelye t az ajánlás 39. pontjához illesztettünk. Arról van szó, hogy a 21. §t újabb bekezdéssel szeretnénk kiegészíteni. Ennek lényege, szó szerint olvasom: “Az I/1. számú mellékletben a Budapest kivételével felsorolt, a budapesti agglomeráció területéhez tartoz ó települések infrastrukturális beruházásait a következő 10 esztendőben a költségvetési törvényben meghatározott mértékben támogatja az állami költségvetés.” Ugyanis az elmúlt hosszabb időszakban kiköltözött 350 ezer ember azt is jelentette a környező tele püléseken, hogy egyrészt munkahelyek tízezreinek átépítése vagy felépítése követte ezt a kiköltözést, ugyanakkor a kiköltözések nyomán olyan környezeti terhelés jelent meg a főváros környezetében, ami már valóban káros lehet a természeti környezet szempont jából. (22.10) Emellett a kiköltözött népesség közlekedési igényeit sem követte az úthálózat fejlesztése. Az agglomerációban élő népesség számának a megnövekedése közművek, iskolák, rendelőintézetek létesítését is megkövetelte, aminek a forrását az önkormá nyzatok általában a zöldövezeti telek vagy belterületté nyilvánított szántóterület eladásából fedezték. A törvény elfogadása után véleményünk szerint jelentős mértékben beszűkülnek ezek a forrásszerző lehetőségek. Felvetődik tehát az a kérdé s, hogy pótoljae az Országgyűlés az önkormányzatoknak ezt a kieső forrást. A módosító indítvány az előterjesztésnek ezt a mulasztását
