Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LABODA GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
3105 kívánja pótolni. Úgy véljük, legalább egy tízéves átmeneti időszakról kellene gondoskodnunk, az önkormányzatokra e törvén yben rótt terhek enyhítése érdekében. Felhívom az államtitkár úr figyelmét arra is, amit nyilván tud, hogy ez nemcsak Budapest és környezetére jellemző, hanem jellemző például Kecskemétre is, hiszen Kecskemét környezetében például Ballószög az - ahol örven detesen (Sic!) fogy a népesség száma , ahol szükség lenne óvodabővítésre, ahol szükség lenne iskolamegerősítésre, ott az önkormányzat csak telkek eladásából tudja a megfelelő forrásokat biztosítani, feléli tulajdonképpen a vagyonát. Budapesttel kapcsolatb an mindenképpen, de végig kell gondolni ennek a lehetőségeit a vidéki nagyvárosok és azok környezetével kapcsolatban is. Mert az valóban drámai helyzetet jelent, hogy egy településnek csökken, fogy a népessége, és elveszítheti az iskoláját, óvodáját, de go ndot jelent, kellemes gondot, megoldandó feladatot az, ha egy település népessége növekszik. Nyilván önerőből nem képes arra, hogy utat építsen, iskolát építsen, fejlesszen, és valóban egy vonzó környezetet létesítsen. Felhívom még egyszer szíves figyelmük et erre a kapcsolódó módosító indítványra. Úgy gondolom, szövegén, természetesen illeszkedően a teljes szövegkörnyezethez, érdemes változtatni, de a gondolatot ajánlom szíves figyelmükbe. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percben kért szót Laboda Gábor képviselő úr. LABODA GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Kosztolányi Dénes képviselőtársamnak Lezsák Sándor képviselőtársam meg is válaszolta a feltett kérdéseket, hiszen elmondta, hogy valóban itt a 10 százalékról 30 százalékra való áttérés kérésének az az oka, hogy az önkormányzatok finanszírozásában ez egyfajta segédletet jelentsen, intézményhálózat fejlesztésében ez előrelépést jelentsen. De összefoglalva, ha megnézzük a 7. §t, az 1. pontja kimo ndja, hogy a mezőgazdasági térség legfeljebb 10 százalékában - 10 százalékát lehet egyéb területfelhasználásra használni. A 2. pontja - én ezen kértem a változtatást - pedig kimondja, hogy a már meglévő belterületeknek a 3 százalékát, illetve 3 százalékáva l lehet bővíteni. Ha megfigyeljük, akkor ez egy kettős korlátot vezet be. Ha modellezzük, és például egy átlagos agglomerációs település közigazgatási területét nézzük, akkor 1000 hektáros közigazgatási területen belül egy 100 hektáros belterület jut per p illanat. Ha lemodellezzük, ebben a pillanatban az 1000 hektárnál, levonunk 100at, akkor 900 hektárból 90 hektárt lehet beépített területként besorolni, összességében pedig 30 hektárt lehet a 2. pont szerint. Tehát én itt szeretnék egy változást ezen elérn i, hogy ez nincs arányban egymással. Azaz nem alkalmazható, és jogalkalmazók, illetve a joggyakorlók nem fogják tudni ezt a törvényt alkalmazni. De majd folytatom a következő kétpercesben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Normál felszólalásra jelent kezett Soltész Miklós, Szűcs Lajos, Gulyás József, Keller László. Tehát elsőként Soltész Miklósé a szó. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Módosító indítványokkal próbáltuk ezt a törvényt seg íteni. Ha megengedik, három csokorba szedném össze; az egyik Budapesttel kapcsolatos, a másik kimondottan az agglomerációs területekkel, harmadrészt pedig azokról a településekről szólnék, amelyek érthetetlen módon kimaradtak, bár néhány választ már a bizo ttsági ülésen erre kaptam. Budapesti módosításokat szeretnénk betenni, hisz a törvény maga Budapestről és az agglomerációról szól, és ezért érthetetlen, hogy amikor ezt mi előterjesztettük bizottsági ülésen,
