Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
3046 A Magyar Energia Hivatal esetében tisztelettel kérem ismételten a kormánykoalíciót, hogy gondolkodjanak el egy önálló törvényről, amely csak és kizárólag a Magyar Energia Hiva talról szól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és összefoglalja a törvényekben különféle módon megjelenő szabályozást. Az árak tekintetében pedig sok jót nem tudok mondani, és kérem, hogy a kormánykoalíció a kompenzációs ren dszert is tekintse át, mert most, jelen formájában nem jól működik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : K öszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lázár Mózes képviselő úr elég sok mindenről beszélt már, ami a törvényt illeti, egyrészt a késlekedésről, amelyet nem egészen értünk mi sem, hogy miért történt meg, holott m ár több mint fél éve ennek a törvénynek érvényben kellene lennie; aztán szólt az árak és a kompenzációs rendszer problémáiról, úgyhogy ezekkel én különösebben nem is kívánok foglalkozni. Viszont sajnos ebben a törvényjavaslatban van bőven olyan, amivel a k ormányt és a kormánypárti képviselőket a saját, hangoztatott elveikkel szembesíteni lehet. Szó volt arról, hogy ez a törvény elsősorban európai uniós jogharmonizációt céloz, és Lázár képviselő úr előttem említette is, hogy hozzávetőlegesen azt lehet mondan i, hogy ennek talán még meg is felel. Viszont, ha a mai magyar valóságot és a mai magyar helyzetet és gazdaságot nézzük, akkor bizony azt lehet látni, hogy - ha lehet így fogalmazni - itt egy kicsit magasabban van az a rúd vagy az a léc, amit át kellene ug rani ennek az előterjesztésnek. (17.50) Lehet, hogy - ahogy Lázár képviselő úr fogalmazott - az európai uniós jogok magyarországi adaptációjában jó a kormány, de úgy tűnik, hogy amikor arról van szó, hogy a hazai magyar valóságot kell törvényileg szabályoz ni, és lehetőség szerint jó megoldásokat kell erre adni, akkor már vannak komoly problémák. A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy vállalkozás- és tulajdonbarát politikát folytat, viszont ha ennek a törvénymódosító javaslatnak néhány paragrafusát meg nézzük, akkor, hogy, hogy nem, de pont az ellenkezőjét találjuk leírva. Számomra és a piac szereplői számára, a szakemberek számára is elég érthetetlen, hiszen a privatizáció és a magántulajdon azért már másfél évtizednél régebben jelen van Magyarországon, hogyan és miért nem számol a kormány bizonyos, teljesen kézenfekvő és evidens kérdésekkel. Nos, ezen általános felvezetés után rá is térnék, hogy melyek azok a paragrafusok a törvényjavaslatban, amelyek mindazt megalapozzák, amit elmondtam. Ha először is felütjük, és elakadunk a 9. §nál, akkor azt látjuk, hogy a kormánynak volt egy szándéka, amire azt lehet mondani, hogy a szándék maga jó, de a megvalósításnak, illetve a papírra vetett szabályozási szándéknak valójában nem sok köze van a mai magyar valósá ghoz. Itt elsősorban azokról a területekről van szó, és arra gondolt a kormány, amelyek ma, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy százával vannak Magyarországon, részben ipari parkok, részben pedig olyan, valamikor ipari nagyvállalatok telephelyei, amelyek en ma már különböző vállalkozások próbálnak különböző gazdasági tevékenységeket folytatni, és természetesen ők meg szeretnének ebből a tevékenységből élni. Nos, ezeknek a vállalkozásoknak a gázellátását, illetve az ezt szabályozó paragrafusokat nem igazán sikerült tökéletesen megalkotni. Ugyanis a kormány mintha nem venne tudomást arról, hogy bizonyos vezetékszakaszok magántulajdonban vannak, és úgy tűnik, hogy még mindig azoknak a gazdasági társaságoknak, gazdálkodó szervezeteknek kívánnak kedvezni, amelye ket bizony még annak idején az önök elődkormánya '94 és '98 között privatizált. Ezek a különböző bekezdések, és különösen a 9. § (1) bekezdése is kifejezetten ezeket a cégeket kívánja kedvezményezni, szemben,
