Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Dr. Pap János (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Milyen létesítményt használnak a horgászok Dunakilitin?” címmel - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3039 Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Pap János, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Milyen létesítményt használnak a horgászok Dunakilitin?” cí mmel. Pap János képviselő urat illeti a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A második kört futjuk így, a plenáris ülésen is a szigetközi horgászok kérésével. A legutóbbi szóbeli kérdésemre is adott az államtitkár úr választ, illetve az írásbeli kérdésre is adott választ, akkor még ezek a dokumentumok nem álltak rendelkezésre, amelyeket most önnek elküldtem, és ezen dokumentumok alapján, amelyet most már az államtitkár úr is ismer, illetve két d okumentum alapján is a következők a kérdéseim: Milyen alapon szednek létesítményhasználati díjat, amikor a létesítményt nem használhatják? Azt gondolom, ez egyértelműen kiderül a melléklet 1. pontjából, illetve az engedélynek az 1. pontjából. Az elmúlt tiz enöt évben - és ez a legsérelmesebb egyébként a horgászoknak - senki sem tartotta veszélyes üzemnek a duzzasztóművet. Milyen alapon rendeztek és rendeznek akkor még ma is ott találkozókat, mármint ha ez veszélyes üzemnek minősül? Hogyan lehetett akkor korá bban csoportosan is és egyénileg is a mű fontosságát és létjogosultságát bizonygató utakat szervezni, ami tudomásom szerint egyébként még a mai nap is tart? Mitől vált hirtelen veszélyessé ez az üzem? Mellesleg hozzáteszem, hogy nem működik igazából a duna kiliti duzzasztómű, ha működne, akkor is lehetne egyébként rajta közlekedni és átmenni, és abban az időben sem minősült veszélyes üzemnek. Természetesen ez egy másik kérdés, hogy egy álló, félig vagy tizedig működő mű mitől veszélyes üzem, és mitől lett hi rtelen veszélyes üzem. A horgászoknak és a halászoknak a jogegyenlősége - ismerve most már azokat a feltételeket, amelyeket én csatoltam az államtitkár úrnak - vajon hogyan érvényesül? Ön szerint miért nem illeti meg a horgászokat ugyanúgy az ingyenes enge dély, mint ahogy egyébként a halászokat megilleti? A horgászok sokkal környezetbarátabb tevékenységet folytatnak, mint a halászok, tehát nem tudom, hogy miért kell őket sújtani ezzel a külön engedéllyel. És komolyan gondoljae az engedély adója, hogy a fel tételek mindegyike a horgászokat szolgálja? Itt megjegyeztem egy dolgot, és meg is kérdezem, hogy például az esti szürkülettől való kitiltást követően hogyan valósul meg, mondjuk, azoknak a halaknak a fogása, amelyeket pont szürkület után lehet sikeresen f ogni. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kérdésre Gombos András államtitkár úr válaszol. DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Ú r! Valóban nyolc kérdést tett föl nekem a második körben, amikor a dunakiliti duzzasztónak a horgászatáról, halászatáról váltottunk szót, részben írásban, részben pedig a múltkor szóban, és most ismételten szóban. Sajnos nyolc kérdésre nyilván nem tudok ké t percben részletesen válaszolni, ezért csak távirati stílusban próbálnám megválaszolni a nyolc kérdést. Az első ilyen kérdés, hogy miért lett hirtelenjében nagyon veszélyes üzem a dunakiliti duzzasztóműnek a területe. Szeretnék utalni a polgári törvénykön yv 345346. §ára, amely pontosan, tételesen előírja azt, hogy mik a veszélyes üzemek, és szeretnék utalni jó néhány bírói gyakorlatra, amit most idő hiányában nem tudok felsorolni. A másik ilyen kérdés, hogy miért kell díjat fizetni a horgászoknak a haszn álatért. Nyilvánvalóan a mű, tehát ez a dunakiliti duzzasztómű a köz vagyona, ennek a közvagyonnak a kezelésére a vízügyi igazgatóság jogosult, amely közpénzeket használ föl. Amennyiben a közvagyont valamilyen egyéni érdek mentén próbálják használni, akkor természetesen az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket meg kell téríteni annak, aki a közvagyont egyéni érdek, jelesül a horgászat érdekében akarja használni, és ezért kell ilyen díjat fizetni. Úgy gondolom, hogy ebben a dologban nincs köztünk nézetelt érés.
