Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH KÁROLY, a nemzetbiztonsági bizottság előadója:
2800 kiindulva nem lehet egyértelműen ma a jog szerint megállapítani, hogy Magyarországon ki közszereplő, és ki nem közszereplő. Bár, ha ebben a kérdésben vita van, a végső szót egy bíróság mondja ki, de mégis ismerünk olyan eseteket, amelyek során országgyűlési képviselő is oda nyilatkozott, hogy nem tekinti magát közszereplőnek. Akár így, akár úgy, arról még vitatkozhatnánk alkotmánymódosítás nélkül, hogy kit tekintünk közszereplőnek, és alkothatnánk erről egy törvényt, azon ban úgy ítéljük meg, hogy egy ilyen megoldás az említett adósságot már nem rendezné. Ezt az adósságot csak úgy tudjuk törleszteni, ha olyan mértékben nyilvánossá tesszük a múlt lezáratlan fejezetét, amilyen mértékben csak lehetséges, lebontjuk tehát a hatá rt közszereplő és nem közszereplő között. Jelenleg a hatályos jog és alkotmányos gyakorlat szerint egy ügynökről, egy tartó tisztről, megbízóiról csak abban az esetben lehetne adatokat nyilvánosságra hozni e tevékenységével összefüggésben, ha ma az illető közszereplő lenne. Ez csak egy nagyon erősen korlátozott nyilvánosságát teremti meg az ügynökaktáknak. Ezen a nyilvánosságon mi tovább szeretnénk lépni, ez viszont teljes bizonyossággal az előbb említett okok miatt csak alkotmánymódosítással együtt képzelh ető el. Éppen ezért, bár az úgynevezett ügynöktörvény módosító indítványairól szavaztunk, az előterjesztők, köztük én is úgy döntöttünk, hogy a zárószavazást addig nem kíséreljük meg, amíg egyértelműen nem derül ki, hogy az Országgyűlés támogatjae az alko tmánymódosítást vagy sem. Itt kell visszatérnem az előzményekre. Azért mondom, hogy egyértelműen nem derül ki, mert az alkotmánymódosítás előző zárószavazásán egy furcsa, bár nem szokatlan eset következett be. Tekintettel arra, hogy az alkotmány módosításá hoz valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának egyező igen szavazata szükséges, ezért ezt az alkotmánymódosítást úgy is el lehet szabotálni, ha képviselőtársaink kellő számban - egy része - nem vesznek részt a szavazáson. A múltkori kísérlet során po ntosan ez történt. A legnagyobb ellenzéki párt képviselőinek egy kisebb része támogatta az alkotmánymódosítást, túlnyomó többségük, közel 110en viszont, bár jelen voltak a teremben, nem vettek részt a szavazáson. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen súlyú kérdés ben egy ilyen magatartás nem engedhető meg, ezért azt szeretnénk, ha tennénk egy második kísérletet az alkotmány módosítására. Előre jelzem, hogy az MSZPfrakció várhatóan név szerinti szavazást fog kérni majd a zárószavazáson ebben a kérdésben, éppen azér t, mert úgy gondoljuk, hogy minden képviselőnek joga és lehetősége állást foglalni igennel, nemmel vagy tartózkodással, egy ilyen súlyú kérdésben viszont úgy gondoljuk, hogy kötelessége részt venni a szavazáson. A mostani szöveg lényegében megegyezik az el őző alkotmánymódosítás szövegével, egy kivétellel. Ezt a változatot úgy nyújtottuk be, úgy készítettük el, mintha az előző körben az Országgyűlés elfogadta volna a nemzetbiztonsági bizottság módosító indítványát. Ez tartalmilag érdemi különbséget, az alkot mánymódosítás szándéka, kétféle szöveg szerint nem tesz, ugyanakkor jogászok egy csoportjának véleménye szerint ez a változat pontosabban rögzíti mindazt a célt, amelyet a zárószavazásig eljutott úgynevezett ügynöktörvény egyébként tartalmilag már képvisel . Röviden tehát, tisztelt Ház, erre az alkotmánymódosításra akkor, ha valamennyien akarjuk, hogy az ügynökakták nyilvánosságát a már megszavazott módosító indítványok alapján teremtsük meg, szükség van. Erre szeretnénk most lehetőséget teremteni, és arra k érjük képviselőtársainkat, a tisztelt Házat, hogy ezt az alkotmánymódosítást támogassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kormány képviselője jelezte, hogy a vita e szakaszában nem kíván f elszólalni. Megadom a szót Tóth Károlynak, a nemzetbiztonsági bizottság előadójának, öt percben. (22.00) TÓTH KÁROLY , a nemzetbiztonsági bizottság előadója :
