Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
2657 is, bizonyos szempontból bizonyos tekintetben ez a törvény ehhez hozzátesz, segíti, hogy azok a települések, főleg agglomerációs települések, amelyek fejleszteni szeretnének, lehetőség szerint ne érjenek össze, megmaradjon az a tájkép, amely évszázadok során kialakult akár a pilisi oldalon, akár a Gödöllőidombságra gondolok, vagy lenn a délpesti vidéken. Hadd hívjam föl még egyszer a figyelmet - és a vitában a mostani hozzászólásomban leginkább erről szeretnék beszélni - a tör vénytervezet címére. Nemcsak a címére, hanem az első mondatára. A címe: budapesti agglomerációs területrendezési terv, és rögtön az első mondat a következőt mondja: a törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a budapesti agglomerációhoz tartozó település eire, illetve települési önkormányzataira vonatkozik. Tehát még egyszer mondom, Budapestre is. Ehhez képest a törvény, lehet, hogy rossz százalékot mondok, de 99 százalékban csak az agglomerációval foglalkozik, és nagyon minimálisan foglalkozik Budapesttel . Ennek, ha ez valóban így marad, komoly következményei lesznek a jövőben, mert amint a bevezetőmben mondtam, a két terület, a főváros és az agglomeráció egysége nem szétbontható semmilyen tekintetben sem. Legelsősorban a közlekedésről szeretnék szólni. A budapestiek joggal bírálják az utak minőségét. Joggal mondják azt, hogy járhatatlan most már a főváros. Ha egy külföldi Magyarországra érkezik és ezen belül is Budapestre, akkor három dolgot említ meg. Az egyik, hogy milyen szép a Duna, illetve a látvány, a Lánchíd, a budai Vár és ez a környezet, a másik, hogy milyen kedvesek az emberek, a harmadik meg az utak állapota, és ez valamilyen módon, azt kell mondanom, hogy katasztrofális, és azt is kell mondanom, hogy egy világvárosi rangra törekvő fővárostól gya lázatos is. Ezekben a hiányosságokban nyilván sok trehányság, rengeteg hiba van benne, de az is hozzátartozik, és az igazsághoz is hozzátartozik az, hogy az elővárosi vasutak nem segítik kellőképpen Budapest tehermentesítését. Ez a törvénytervezet minimáli san foglalkozik csak azokkal az elővárosi vasutakkal, amelyek a fővárosba beérkeznek, és itt a törvény csak egy pályaudvart emel ki, a Kelenföldi pályaudvart, holott a Déli pályaudvar, a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar, ne adj’ isten, a Józsefváros i pályaudvar is ugyanilyen fontos szerepet kell hogy betöltsön az elővárosi közlekedésben, de ezzel a törvény nem foglalkozik. Ezek az elővárosi vasutak, amelyek fejlesztésére elengedhetetlen szükség van, tehermentesíthetnék Budapest útjait, tehermentesíth etnék a Budapesten átözönlő forgalomtól a fővárost, tehermentesíthetnék azokat az embereket, akik itt élnek, azt az 1,8 millió embert, aki itt él a fővárosban, és kénytelen ezt a zajt, ezt a szennyet és miegyebet elviselni. Tehát, ha komolyan gondolunk arr a, hogy ez a törvény a jövőt akarja szolgálni, akkor nem lehet elhanyagolni az elővárosi vasutak fejlesztését. Ugyanígy Budapesten belül is szeretnék kiemelni egy területet, amiről szó sincsen, pedig ugyanolyan fontos, mint sok más javaslat a törvényen bel ül, ez a SzentendreBudapestBatthyány tér, illetve a csepeli HÉV összekötése. Agglomerációt is érint, több területet is, mert a Csepelsziget déli részét érinti, Szentendre és környékének a részét, de Budapestet is érinti. Azon az északdéli irányú forgal mon, amely szinte ellehetetlenült az utóbbi egykét évben vagy évtizedben Budapesten, nagyon nagyot segíthetne ez a megoldás. Még a nyomát sem látjuk a törvénytervezetben. A másik terület, amellyel nem foglalkozik egyáltalán Budapesten belül, az a zöldfelü let. Az agglomeráción belül igen, Budapesten belül nem, és ez óriási nagy hiba, mert ha megnézzük Budapest zöldterületeit, akkor elég siralmas a helyzet. Nem én mondom, hanem felmérések bizonyítják, hogy évente városligetnyi terület, zöldterület tűnik el a fővárosból. Miért csak az agglomerációs területeknek kell a zöldfelületet biztosítani a fővárosnak? Miért van az, hogy a Városliget olyan katasztrofális állapotban van, hogy aki oda kimegy, annak elmegy a kedve a zöldterületek látogatásától? Miért van az, hogy a kispesti erdő ma már csak hajléktalanok tanyája, az ország szégyenfoltja ráadásul, mert a gyorsforgalmi út a repülőtérre arra vezet ki, katasztrofális állapotban van, és a kispestiek nem tudják használni. Miért van az, hogy a Kamaraerdő, illetve a Tétényifennsík nem több, mint egy szeméttelep? A vigalmi negyed tekintetében már nem is szólva, hogy oda a fővárosiak nem mennek ki. Tehát akkor, amikor megköveteli ez a törvény bizonyos szempontból teljesen jogosan, hogy az agglomeráció járuljon hozzá Bu dapest zöldterületének,
