Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2604 áttelepülnie, akkor Magyarországnak is el kellene gondolkoznia ezen, hiszen lassan egyedül maradunk a Kárpátmedencei magyarok által lakott területekből, ahol tulajdonképpen egyedül nálunk nem adjuk meg azt a lehetőséget, hogy kettős állampolgársággal rendelkezzenek azon a szinten, ahogy valóban a december 5ei szavazásnak nekiindult az ország. Még egyszer: üdvözli a biz ottság, és a bizottság is támogatni tudja a könnyítéseket, de föl kell tenni magunkban a kérdést, hogy ezzel tulajdonképpen mit eszközlünk, a letelepedést, az itt való élést, hiszen a határon túli magyaroknál nem biztos, hogy ez volt a mérvadó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A további kijelölt bizottságok nem kívánnak előadót állítani, így most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Számomra igen fontos nap ez a mai, amikor megkezdődhet ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, hiszen egy nagyon kemény három hónapos munka áll mögöttünk, amikor előkészítettük ezt a törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat nem áll önmagában, hiszen ahogy miniszter asszony is szólt róla, egy csomagnak a része, a kormány új nemzetpolitikája végrehajtásának az egyik eleme. A nemzetpolitika persze számos elemből áll, és ebben benne van szociálpolitika, egészségügy, népesedéspolitika és számos más elem, de igen fontos része az, ami a határon túli magyarokkal, a határon túli magyar közösségekkel foglalkozik, az ő boldogulásukat kívánja elősegíteni. A kormány célja hármas ebben a vonatk ozásban. Legfontosabb célja az, hogy minden lehetséges eszközzel segítse elő, hogy a határon túli magyarok, a határon túli magyar közösségek a szülőföldjükön boldoguljanak. Ehhez kívánunk minden segítséget megadni. Második célja a kormánynak, hogy a határo k minél könnyebben átjárhatók legyenek a határon túli magyarok számára. Végül a harmadik cél - és ez az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a megoldására hivatott - az, hogy azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon szeret nének élni, és magyar állampolgárok kívánnak lenni, ezt a folyamatot felgyorsítsuk, egyszerűsítsük, minél emberségesebbé tegyük. E célok alapján fogalmazta meg a miniszterelnök úr januárban az új nemzetpolitika öt pontját. Ennek az új nemzetpolitikának egy ik eleme a szülőföldprogram, amelynek megvalósításával a kormány esélyeket kíván teremteni a határon túli magyarok, a határon túli magyar közösségek számára, és az anyaország segítséget kíván adni ahhoz, hogy minél könnyebben, minél jobban boldoguljanak. A második pontja ennek a nemzetpolitikának az integráció és autonómia. Az a célunk, hogy azok a szomszédos országok, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak, minél hamarabb azok lehessenek, és nemzetközi tárgyalásain a kormány ezért mindent el fog követni , ugyanakkor nemzetközi kapcsolataiban és tárgyalásai során támogatja a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit. (10.10) Harmadik pontja ennek a nemzetpolitikának az emberséges és gyorsabb honosítás; erről nyilván többet fogok szólni mostani hozzászólá somban. Negyedik pontja a nemzeti vízum megteremtése. Erre a pontra is ez a törvényjavaslat kíván választ adni, kívánja megadni a lehetőséget. És végül ötödik pontja az alkotmányban rendezett jogállás a határon túli magyarok számára.
