Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2605 Egy törvényjavaslat má r itt volt az Országgyűlés előtt, amely ezt a nemzetpolitikát szolgálja. Ez a Szülőföld Alapról szóló törvény volt, amit február 14én az Országgyűlés elfogadott. Azon törvények közé tartozott ez a törvény, amelyhez már a kihirdetése napján módosító indítv ány érkezett, én adtam be ezt a képviselői önálló indítványt, mégpedig azért, mert a határon túli magyar szervezeteknek számos észrevételük, kifogásuk volt az eredeti javaslattal kapcsolatban. Mégis elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, méghoz zá azért, hogy lehetővé tegyük, hogy a magyar állampolgárok, a magyar adózók már ebben az évben is felajánlhassák adójuk 1 százalékát a Szülőföld Alap számára. Engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést: bár csak május 20án jár le az adóbevallás határideje , én már leadtam az adóbevallásomat, és adóm egyik 1 százalékát egy alapítványnak ajánlottam föl, adóm másik 1 százalékát pedig a Szülőföld Alap számára. Hadd mondjam el a nyilvánosság előtt is, hogy 1311 az a technikai szám, amelyre hivatkozva fel lehet a jánlani az adó egyik 1 százalékát a Szülőföld Alap számára. Kérem, akik hallgatnak, néznek minket, minél többen tegyék ezt meg! (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy rátérjek a honosítás kérdésére. Összefüggő folyamatról v an szó, egymásra épülő eljárásokról, ezért ez a törvényjavaslat is két törvényt kíván módosítani: az állampolgársági törvényt és az idegenrendészeti törvényt. Mik a legfontosabb elemei ennek a törvényjavaslatnak? A miniszter asszony, illetve Faragó képvise lő úr beszélt már róla, engedjék meg, hogy részben megismételjem, részben néhány elemmel kiegészítsem. Ez az egységes folyamat, amiről szóltam, kezdődik azzal, hogy egy magyar származású, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező külföldi állampolgár, egy határon túli magyar átjön Magyarországra azzal a szándékkal, hogy itt letelepedjen, és magyar állampolgár legyen. Befejeződik a folyamat jó esetben akkor, amikor leteszi az állampolgársági esküt, és ezzel magyar állampolgárrá válik. Ez a folyamat jelen leg mintegy 42 hónapig tart. Ez valóban hosszú és sokszor nem igazán kellemes procedúra. Ezt a 42 hónapot - ha az új törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés - le tudjuk rövidíteni mintegy 1920 hónapra. Ennek a rövidítésnek a legfontosabb eleme a követ kező. Jelenleg az kérheti a honosítást… - és hangsúlyozom megint, hogy itt a magyar nemzetiségű emberekről van szó, hiszen nekik jelenleg is kedvezményesebb a honosítás. Hiszen ha olyan valaki kéri a honosítást, akinek semmi köze nem volt korábban, sem nek i, sem felmenőinek a magyar nemzethez, Magyarországhoz, neki nyolc évet kell itt élni Magyarországon ahhoz, hogy a honosítást kérhesse egyáltalán. Ha tehát egy határon túli magyar kérni akarta a honosítást, letelepedési engedéllyel kellett rendelkeznie, hi szen most még a régi törvény van hatályban; 12 hónapig itt kell laknia Magyarországon, utána kérheti a honosítást, és a belügyminiszternek 21 hónap áll rendelkezésre, hogy fölterjessze a köztársasági elnökhöz ezt a kérelmet. Ezt úgy akarjuk módosítani, hog y ahogy valaki megkapta - egy határon túli magyar - a letelepedési engedélyt, és lakcímet szerzett, tehát itt él Magyarországon, rögtön kérheti a honosítást, és a belügyminiszternek honosítás esetén 12 hónap áll rendelkezésre, visszahonosítás esetén - tehá t ha az illető volt már magyar állampolgár - 6 hónap áll rendelkezésre, hogy felterjessze a köztársasági elnökhöz ezt a kérelmet. Számos más kérdésben is igyekszünk egyszerűsíteni a folyamatot, könnyebbé tenni ezt a folyamatot, nem azzal a céllal, hogy min él több embert átcsábítsunk Magyarországra, és hogy minél több ember elhagyja szülőföldjét. De úgy gondoljuk, hogy ha meg is akarunk mindent tenni azért, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak, ezt nem adminisztratív eszközökkel kell m egtenni, nem a folyamat nehezítésével. Valóban azokon kívánunk segíteni, akik egyébként is elhatározták, hogy Magyarországon szeretnének élni, és itt akarnak magyar állampolgárok lenni. Ilyen könnyítés az, hogy megszüntetjük az idegenrendészeti eljárásban a kötelező egészségügyi vizsgálat intézményét. Jelenleg mind a tartózkodási engedély megkérésének, mind a letelepedési engedély megkérésének feltétele az egészségügyi vizsgálat, és azonkívül, hogy felesleges procedúra, több millió ember
