Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2416 vonatkozik, hiszen sajnos különböző rendszerek nagyon sok szenvedést okoztak az embereknek itt Magyarországon. Gondoljunk csak a két világ háború közötti Magyarországra, majd arra a máig feldolgozatlan szégyenre és tragédiára, amit a magyar holokauszt jelentett, és amivel a magyar társadalom máig nem számolt el, és gondoljunk csak az utána következő kommunista rendszer éveire, évtizedeire. Te hát van elrendeznivalónk, és az egyik legsúlyosabb ezek közül kétségtelenül mindaz, ami történt a második világháború alatt, a magyar holokauszt ügye. Itt olyan bűnöket követett el nagyon sok ember, köztük magyarok is, a magyar állam is, amelyeknek a jóvát étele elengedhetetlen. Ennek csak egy pici töredéke, amiről itt beszélünk, hiszen pénzben nem kifejezhetőek, pénzben nem megválthatóak azok a szenvedések, amelyeken magyar honfitársaink mentek keresztül. Amellett, hogy nagyon remélem, hogy a magyar társada lom is egy idő után egyre őszintébben tud majd szembenézni saját múltjával, és mindezeket a kísérleteket szolgálják azok az ügyek, amelyekről itt vitatkozunk a parlamentben, a saját múltunkkal való szembenézés például az ügynökkérdés is, hogy egy aktuális ügyről is beszéljek, de nagyon sok minden más idetartozik, a saját történelmünk feldolgozása is. Tehát amellett, hogy ezeket a kérdéseket meg kell oldanunk, tartósan napirenden kell tartanunk és beszélnünk kell róluk, vannak, ha úgy tetszik, egyszerű anyag i részei is ennek az ügynek, van ilyen vetülete is. Főleg azért, mert Donáth képviselőtársam ugyancsak említette itt rövid felszólalásában, hogy az sem mellékes, hogy maradnake még túlélők, lesze egyáltalán valaki, aki majd igénybe tudja venni ezeket a p énzeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam el azt, hogy mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről azért is támogatjuk teljes mellszélességgel ezt a javaslatot, mert ha visszagondolok, évekkel ezelőtt, amikor elkezdtünk egyeztetni, már akkor fölmerül t az, hogy bizony egyszerűen az életkori sajátosságok miatt és az idő előrehaladtával egy idő után nem maradnak olyanok, akikre vonatkozhatna ez az elégtétel vagy jóvátétel. Emiatt is rendkívül fontosnak érezzük azt, hogy a parlament elé kerülő ügyben dönt és szülessen, a parlament meghozza a kívánt döntést, és támogassuk ezt az indítványt. Tehát az erkölcsi elégtétel mellett az anyagi elégtétel is nagyon fontos, de hiába szögezzük le, hogy mindkettő nagyon fontos, mert ha nem tudunk gyorsan cselekedni, egys zerűen nem maradnak olyanok, akik igénybe tudnák venni. Úgyhogy nagyon kérem a parlamentet és a különböző pártok képviselőit, hogy együttesen, közösen fellépve, ezzel is demonstrálva az alapvető emberi értékek melletti elkötelezettségünket, álljunk oda a j avaslat mellé és támogassuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tekintettel arra, hogy további felszólalót nem látok, ezért megkérdezem Donáth László képviselő urat, hogy kíváne felszólalni mint előte rjesztő. (Donáth László: Igen.) Igen, akkor megadom a szót a képviselő úrnak. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen mondat, kiegészítés Fodor Gábor barátom és emberi jogi bizottsági tagtá rsam elhangzott szavaihoz: mind az emberi jogi bizottság, mind az európai integrációs bizottság egyhangúlag támogatta a beterjesztett javaslatot. Valóban csak erősíteni szeretném Fodor Gábor szavait, hogy az lenne az igazi és a szép, ha mihamarabb döntés s zületne, és úgy, ahogy a bizottságokban: egyhangúlag. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Arra figyelemmel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, az előterjesztés elfogadásáról pedig a következő ülésünkön határozunk.
