Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
2413 Köszönöm. Most megado m a szót Vitányi István képviselő úrnak, Fidesz. DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági végrehajtásról az 1994. évi LIII. törvény rendelkezik. Ennek a törvénynek egy jelentős m ódosítására 2000ben, a polgári kormány idején került sor, akkor mintegy kétharmadát módosította a jogszabálynak. (11.20) Jelen pillanatban a 308 szakaszból álló bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása 12 szakaszból álló módosítást jelent. Mint ah ogy Pettkó képviselőtársam mondta, a csatlakozási tárgyalások során és a csatlakozási tárgyalások alatt a polgári kormány is jelentős erőfeszítéseket tett arra vonatkozóan, hogy a hazai jogot a közösségi joggal harmonizálja, illetőleg a közösségi jogot bee melje a hazai jogrendszerbe. Ez a közösségi jog követelménye, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a közösségi jog alkalmazása a tagállamokra vonatkozóan kötelező, a hazai jogot is megelőzi. A bírósági végrehajtásról szóló törvénynek, mint mondtam, 2000. évben v olt jelentős módosítása, és ekkor a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló luganói egyezményhez történő csatlakozásunk elősegítése érdekében megfogalmazásra került a törvény módosítása során az a szabály, amely szerint a végrehajtás elrendelése során a z érintett nemzetközi vonatkozású ügyekben a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A mostani törvénymódosítás, követve a korábbi szabályozást, kimondja, hogy az uniós tagállam bíróságai által hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítására és okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására nem vitatott követelés esetében, valamint házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a megye i bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten pedig a Központi Kerületi Bíróság jár el. Tehát e szabályozás mellett szól az eljáró bíróságoknak az elmúlt években kialakított gyakorlata, a korábbi rendeletek alapján kijelölt bíróságokon működő bírák idegennyelvismerete. Tisztelt Ház! A bírósági végrehajtással szemben támasztott, álláspontom szerint legfontosabb követelmény az eljárás gyorsasága és eredményessége. A mostani módosítás lényege, hogy a nem vitatott követelések és a házassági, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben hozott tagállami határozatok esetén, amennyiben a megfelelő okiratok rendelkezésre állnak, az illetékességgel rendelkező bíróság közbenső eljárás lefolytatása nélkül végrehajtási lapot állít ki vagy végrehajtási z áradékkal látja el az okiratot. Ez mindenképpen az eljárást gyorsítja, és egyben a végrehajtási eljárás eredményességét is növeli, hiszen, mint azt Devánszkiné képviselőtársam mondta, ha pénzkövetelésről vagy egyéb vagyoni követelésről van szó, akkor az ad ósnak rövidebb ideje marad vagyonának a végrehajtás alóli kivonására. A mostani módosítás másik lényeges része a gyermek átadására vonatkozó rendelkezés. A korábbi végrehajtási jogszabályokban ilyen részletes szabályozással nem találkoztunk. A szabályozás kitér többek között arra, hogy kinek lehet átadni a gyermeket, kiket kell értesíteni az átadásról, miről kell tájékoztatást nyújtani a gyermek átadásakor. A szabályozás jól szolgálja a gyermek jogainak fokozottabb védelmét, és azt a minimumelvárást, hogy a gyermek az átadás során lehetőség szerint további sérelmet ne szenvedjen, és az átadás gyorsan lebonyolódjék. Tisztelt Ház! A mostani törvénymódosítás eleget tesz a 2201/2003., valamint a 805/2004es EK rendeletben foglaltaknak, a hazai jogunkat a közössé gi joggal e vonatkozásban összhangba hozza. Ellentétben Devánszkiné képviselőtársnőm azon megállapításával, miszerint a jelenlegi kormányzat gyorsan és időben reagált ezekre a határozatokra, azért szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy a 2201 /2003. EK rendelet 2003 novemberében született rendelkezései 2004 augusztusában léptek hatályba, az alkalmazási időpontja pedig 2005. március 1. Most április végét írunk, és most foglalkozunk ezzel a törvénnyel, tehát az időszerűség és a gyorsaság vonatkoz ásában
