Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LEZSÁK SÁNDOR (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2351 Ezt csak azért mondom, képviselő úr, mert szigorúan számszerűen nagyon nehéz azt mérni, hogy hol és mikor sérül az esélyegyenlőség. Az nem kiindulópont, hogy egy bizottságn ak vagy ilyenolyan testületnek az összetétele hogyan alakul. Sokkal árnyaltabb ez a kérdés. Azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a kezelése nem egy bizottság kötelező felállításán áll vagy bukik. A törvényben egyszerűen elég lenne azt mondani, hogy az ide vonatkozó jogszabályok az intézményekre nézve kötelező jelleggel figyelembe veendők, vagy valami hasonlót. De hogy önmagában egy bizottság felállítása mit fog megoldani? Komolyan mondom, nem látom, nem tudom. Mi történik akkor, ha a szenátus összetétele ne m úgy alakul, hogy a fele nő, a fele pedig férfi? Ez egy konkrét kérdés. Oszlassuk fel, és addig sakkozzunk, amíg nem így alakul? De fel lehetne tenni ezt a kérdést az irányító testületekkel kapcsolatban is. Az irányító testületeknek úgy kell összeállniuk, hogy fele férfi, fele nő? Vagy mi lesz a megoldás? Mert ezeket a kérdéseket ebből a szempontból óhatatlanul fel kellene vetni. A legfontosabb döntéshozó testületekből a nők vagy a férfiak ki vannak rekesztve? Itt, kérem, 5050 százalékos aránynak kell len ni! Hát lássuk! No, azt nem tudom, hogy mi fog történni. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalásának az első része e gy olyan tipikus sztereotípia, amelyik a nőket sújtja, mert azt mondja, a nők válasszanak, hogy családot akarnak vagy karriert. Hála istennek, a parlamentben is számos példát tudok arra - akár az önök frakciójában is , hogy hány olyan sikeres országgyűlés i képviselő van, aki emellett nőként is vállalja a családot, arról már nem is beszélve, hogy remélem, férfi képviselőtársaim is kiveszik a részüket a családi örömökből és a családi feladatokból. Ezt a gondolatmenetet talán nem folytatnám tovább, mert nem t artom helyesnek. Ami a másik részét illeti: az a fajta követelés, amit a képviselő úr most előterjesztett, hogy írjuk elő kötelezően, hogy az egyes irányító testületekben legalább 50 százaléknyi nőnek kell lenni, sok szempontból ugyan vonzó lehet, de én ezt egy picit ultrafeministának gondolom. A törvényjavaslatban szereplő megoldás - amelyik az intézményi szenátus által létrehozott esélyegyenlőségi bizottságra bízza, hogy dolgozza ki a nők esélyegyenlőségét elősegítő módszereket az adott in tézményben, igazodva az ottani körülményekhez - szerencsésebb és rugalmasabb. Elképzelhető, hogy lesz majd olyan időszak a magyar történelemben, amikor az ön által javasolt merev kvótaszabályok is alkalmazhatók lesznek, bár ezeket én mindig megfontolandóna k gondolom, és a törvényjavaslatban szereplő óvatosabb szabályozást jobbnak tartom. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre Lezsák Sándor képviselő urat illeti a szó, független. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen. Nagyon röviden arra kérem államtitk ár urat, hogy hagyják el ezt a bekezdést, ez ugyanis pótcselekvés. A nők esélyegyenlőségéért természetesen én is mindent megtennék, de ez nem a szenátus feladata. Mit fog tenni a szenátus? Hogyan határozza meg a nők és a férfiak arányos képviseletét? Minek az alapján? Minek az alapján tesz javaslatot az arányos képviselet elérésére? Milyen megkülönböztetéseket fog majd feltárni? Ezt egyszerűen abszurdnak tartom, ez nem a szenátus feladata. Ez családpolitika, ez kormányzati feladat, ez adópolitika, ez gazdas ágpolitika és így tovább. Ez nem a szenátus feladata. Abszurdnak tartom. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) :
