Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2336 indítványban a magyar nyelvet javasoltuk alkalmazni. Bár szeretném jelezni, hogy ehhez mi magunk nyújtottunk be egy újabb csatlakozó módosító indítványt, tehát ez sem látszik egészen pontosnak, hiszen döntően magyar nyelvű a magyar felsőoktatásban az okt atás, de azért nem csak magyar nyelvű felsőoktatás van, tegyük hozzá, szerencsére. A 131. ajánlási pontban képviselőtársaimmal a 23. § (9) bekezdéséhez nyújtottunk be egy olyan módosító indítványt, amely az irányító testület tagjainak kinevezésére, illetve felkérésére vonatkozó szabályt módosítja. Az eredeti szerint a miniszter kérné fel, illetve mentené fel őket, holott a törvényjavaslat másik pontjából az derül ki, hogy legalábbis kétharmad részének felkérésében döntő szerepe az egyetemi szenátusnak van. Ez a két szabályozás egymásnak ellentmondott, ezért itt pontosító indítvánnyal éltünk. Csak jelezni szeretném, hogy némi vita során ehhez is csatlakozó módosító indítványt fogunk benyújtani. A 157. ajánlási pontban a felsőoktatási intézmény szervezeti tago zódásának meghatározására a 25. § (3) bekezdése értelmében az irányító testületnek van joga. Itt kikötnők a szenátus erre vonatkozó véleményét, tehát csak ennek kikérése után és javaslata alapján határozhatja meg a szervezeti tagozódást az irányító testüle t. Az ajánlási számok szerint 169., illetőleg 191. pontokban a szenátus összetételére, illetőleg elnökére vonatkozó rendelkezéseket javasoljuk kiegészíteni. A 191. pontban a törvényjavaslat 28. § (1) bekezdésének a) pontját javasoljuk módosítani, ez a szen átus összeállításáról szóló rendelkezés. Itt azt javasoljuk, hogy az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt a testület tagjainak többségét kell alkotniuk. Tehát adott esetben ne fordulhasson az elő, hogy jószerével kizárólag a hall gatók vagy jószerével kizárólag az egyetem nem oktatóikutatói státusú alkalmazottai alkossák az egyetem szenátusát, legalábbis a szenátus többségét. Úgy gondoljuk persze, hogy ez minden normális egyetemen alapvető, de nem árt rögzíteni a törvényben, hogy ezt a korlátozást érdemes megtenni. Hasonlóképpen a 169. ajánlási pontban a szenátus elnökének megválasztásánál azt a korlátozó rendelkezést javasoljuk beiktatni, hogy a szenátus elnökét a szenátus tagjainak oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott jai közül kell megválasztania a szenátusnak. Úgy gondoljuk, hogy ez is evidencia, de nem árt a törvényben kikötni. A 189. ajánlási számon TataiTóth András képviselő úr tett javaslatot, és az imént érvelt is mellette. Ez arról szó l, hogy a szenátus kétharmados többséggel hozott kezdeményezésével fellebbezhet az oktatási miniszterhez, ha az irányító testület bizonyos olyan döntéseivel nem ért egyet, amely az egyetemen folyó oktató- és kutatómunka feltételeire vonatkozik. Azt kell mo ndjam, hogy én a magam részéről egyetértek ezzel a javaslattal, de a megfogalmazását nem a javaslat eredeti szándéka szerint valónak tartom. Ezért csak jelezni szeretném, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal szeretném pontosítani a tekintetben, hogy az ir ányító testület mely jogkörében, hatáskörében hozott döntéseivel szemben illeti meg a szenátust ez a kétharmados többséggel meghozható kifogásolási jog, és hogy ez egészen pontosan milyen eljárást irányoz elő a fenntartó, illetőleg az esetek többségében az oktatási miniszter hatáskörében. Végezetül a törvényjavaslat 29. § (8) bekezdéséhez nyújtottunk be képviselőtársaimmal egy módosító indítványt. (21.00) Ez a bekezdés a rektor felmentésére, egészen pontosan: a felmentési folyamatára vonatkozik, azt szabály ozza. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy a szenátus tagjainak kétharmada kezdeményezheti a rektor fölmentését, és ekkor az irányító testület egyhangú döntése szükséges - értelemszerűen a rektor kivételével - a rektor fölmentéséhez. Ezt az eljárást egy ki csit túlzottan szigorúnak éreztük. Úgy gondoltuk, hogy túlzottan megnehezíti a rektor fölmentését, ezért az a javaslatunk, hogy a szenátus továbbra is kétharmados többséggel kezdeményezhesse a rektor fölmentését, és a rektor fölmentéséhez az irányító testü let
