Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2327 erről vitatkozni, megmondom őszintén, a szabad demokrata frakcióban, amikor erről beszélgettünk, hangzottak el érve k pró és kontra egyaránt. Az én személyes véleményem, amit az oktatási bizottságban is elmondtam, egyezik a törvényjavaslat eredeti szövegével, ami az irányító testület tagjait, akik között vannak az oktatási miniszter által delegált tagok is, egészükben, tehát valamennyiüket kizárja ebből a lehetőségből, vagyis egy általános összeférhetetlenségi szabályt állapít meg. Mondom még egyszer: ez az én személyes véleményem. Amiben viszont egyetértés van a szabad demokrata frakcióban ezzel a passzussal kapcsolatba n, az az, hogy mindenképpen olyan szabályozásra van szükség, ami egységes, ami nem tesz különbséget. Ezt a vitát végig kell vitatnunk, el kell döntenünk, hogy a két különböző érvrendszer közül melyiket érezzük erősebbnek, de az biztos, hogy a végül megalko tandó szabályozásnak egységesnek kell lennie. Tehát vagy az irányító testület valamennyi tagját - beleértve annak elnökét, a rektort is - kizárjuk egy összeférhetetlenségi szabállyal abból a körből, hogy ő országgyűlési képviselő lehessen, vagy pedig minda nnyiuk számára nyitva hagyjuk ezt a lehetőséget. Hozzáteszem, van egy megoldás arra, hogy egy rektor országgyűlési képviselő lehessen, feltéve, ha a Ház elfogadja az általam benyújtott, 111. számon szerepelő módosító javaslatot, amely azt mondja ki, hogy a z irányító testület a saját tagjai közül választja meg az elnökét, és nem a rektor automatikusan az irányító testület elnöke, de úgy tudom, ezt nem sokan támogatják a Házban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ké t percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Érdemes szétválogatni ebben a kérdésben azt, hogy mi a célja ennek a fajta összeférhetetlenségi szabálynak, mert úgy látom, képviselő urak ebben mega kadtak. Ennek a célja az - és egyébként azért került bele a törvényjavaslatba éppen az intézmények, a felsőoktatás képviselői kezdeményezésre , hogy a mindenkori miniszter mindenkori delegáltjai ne működhessenek valamifajta politikai kinevezettként. Elkép zelhető, hogy ennek a szabálynak az érvényesítése nem feltétlenül indokolt a rektor esetében, hiszen a rektor az intézményi kiválasztási mechanizmusból kerül ki, nyilván nem politikai, hanem tudományos érdemei alapján, úgyhogy szerintem valóban méltatlan e gyébként itt bármelyik képviselőtársunkra vagy politikustársunkra mutogatni. Én emlékszem arra a nagy hírű és nagy tekintélyű rektorra, aki meg azt gondolta, hogy egy letűnőben lévő politikuscsillag mellett kell tanácsadó testületest játszani. Én azt gondo lom, hogy mindenkinek lehet ilyen típusú ambíciója, ezt önmagában nem lehet kifogásolni. De még egyszer mondom: az alaprendelkezés célja az, hogy az ellen védje az intézményeket - és ezt a felsőoktatás szereplői kérték, nem mi találtuk ki , hogy a miniszt er politikai kinevezetteket ültethessen erre a pozícióra valamifajta pártérdemek alapján. Nyilván az intézmény a saját delegáltjait jól megválogatja, sokfajta javaslat elképzelhető. Ha érkezik olyan javaslat, amelyik például a szenátus által delegált tagok at is kivonja, ezt biztosan meg kell fogadni, jelenleg nincs ilyen javaslat. Az azonban biztos, hogy a felsőoktatás határozott kérése volt, hogy a miniszteri delegáltak ne lehessenek kimondott pártpolitikusok, és én ezt egy egyébként helyes rendelkezésnek tartom. Azt gondolom, a jelenlegi miniszter és minisztérium ugyan magától is tudná ezt a feladatot, de elképzelhető olyan helyzet is, amikor más minisztérium lesz, amelyik nem ennyire önkorlátozó; nem árt figyelmeztetni arra, hogy itt nem a politikai, hane m a szakmai irányítás szervéről van szó. Köszönöm szépen. (20.20) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz.
