Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2328 DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tatai képviselő úr azt mondta, hogy a magyar hagyom ánnyal ellentétes, hogy az intézmények vezetői ne tölthessenek be politikai természetű funkciót, ha arra őket megválasztják. Igaza van, csak folytassuk ezt a gondolatmenetet azzal, hogy az is idegen egyébként a magyar hagyományoktól, és ma sincs semmilyen olyan szabályozás, amely azt tiltaná, hogy az intézményi tanácsok bármely tagja ne indulhasson egy választáson, és ne választhatnák meg - semmi ilyesmi nincs. Következésképpen, ha az ön állításának első fele igaz, és ezzel érvel, hogy miért kellene a rekto rokat kivenni, akkor, azt gondolom, a második része is igaz, és akkor viszont azt kell mondani, amit Gusztos képviselő úr mondott, hogy vagy mindenkire, vagy senkire, mert egyébként nem lesz koherens a törvény. És jogilag bizony elég érdekes buktatók vanna k benne, ha úgy tetszik, akár támadható felületet is nyújtunk, mert ebből a szempontból mégiscsak jelentős mértékben diszkriminatív tartalmakat hordoz. Ettől szeretném egyébként óvni a Házat, tehát konzekvensen vagy így, vagy úgy legyen, de viszont így, ha ezt benne hagyjuk, akármennyire is próbálják ezt szépíteni, a rossz szájíz mégiscsak ott marad, mert lehet bizonyos személyi tartalmakat is mögé érteni. Hogy ez aztán így van, vagy nem így van, ezt mindenki döntse el saját maga. Ami az oktatók tudományos fokozatához kapcsolódik, azt gondolom, az 50 százalék helyes, amikor egyetemeknél akarjuk ezt kikötni, a továbbiakban is helyes. Ez nem azt jelenti, hogy az intézmények ebbe tönkremennek, és nem tudják teljesíteni az előírásokat. Vagy ha igen, akkor ez meg azért van, tisztelt Ház, mert most, ebben a naptári esztendőben, február, március, sőt április folyamán írták alá az intézményvezetők a felmondóleveleket. Most rúgnak ki több ezer embert az intézményekből, most fejezik le az egyetemi oktatói garnitúrát, a kik viszont mindmind tudományos fokozattal rendelkeztek. Mit is mondott Magyar Bálint? Jöjjenek a fiatalok! Lehet, hogy jönnek, csak nincs tudományos fokozatuk; na, itt a nagy probléma. És nem ehhez a helyzethez kell igazítani a létszámot, hanem legyen eg y elvi mérce. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP, szintén kétperces felszólalásra. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még mindig a rektor közéleti szerepvállalásáról: szeretném fe lhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a magyar jogrendtől nem idegen az, hogy egy testület tagjaira különféle szabályozásokat keletkeztet, attól függően, hogy az illetők megbízatása honnan származik. Az önkormányzatok képviselőtestületének tagj a a polgármester, és nem azért, mert tagjává választják, hanem mert polgármesterré választásával automatikusan tagja lesz a testületnek. Más szabályozások is vonatkoznak a polgármesterre, mint a képviselőtestület tagjaira. Ez önmagában a magyar jogrendtől nem idegen, nem diszkriminatív. Ugyanakkor azt elfogadom, hogy igazából a miniszter által delegált személyekre kacsintva hozta meg vagy javasolja meghozni ezt a korlátozó intézkedést a kormány. Tehát megegyezhetünk egy olyan szabályozási módosításban, ame ly nemcsak a rektort, hanem az intézmény által delegált személyeket is kiveszi ebből a körből, vagy pontosabban szólva: nem ilyen összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, hanem a miniszter kinevezési jogkörét korlátozza annyiban, hogy nem nevezhet ki oly at, aki… - 12345, és ott föl lehet sorolni az összeférhetetlenségi szabályokat. Szerintem egy ilyen szabályozásban meg tudunk egyezni. Ami a regisztrációs központot illeti, Pósán képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy ez nem egy új hivatal, ez a min isztériumon belül működő egység lenne, az, amelyik ma is végzi a miniszter számára a döntéselőkészítést. Csak éppen, minthogy ez egy hatósági jogkörben meghozott döntés, ezért azt látta helyesnek a kormány, hogy mint általában a hatósági döntések esetében , itt is legyen mód fellebbezésre, vagyis legyen egy első fok, ahonnan a miniszterhez lehet fellebbezni, és majd utóbb a hatósági döntés ellenében akár bírósághoz is fordulni, hogyha ezt a körülmények indokolttá
