Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az országos fogyatékosügyi program 2001-2003. évi végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
219 pincérnek a borravaló. Ráadásul 40 ezer súlyosan mozgáskorlátozott személy áll sorban, személygépkocsiszerzési támogatási utalványra várva. Ugyanez a helyzet a személygépkocsiátalakítási támogatásnál, 30 ezer forint áll rendelkezésre erre a célra. Ezen összegek f ölött, a gépjárművásárlás költségét tekintve, régen eljárt az idő. Jó lenne, ha ezt tudomásul vennénk, és megfelelő intézkedéseket foganatosítanánk. Amennyiben az államnak nincs erre pénze, ezt ki kellene jelenteni, habár ez egy jelentős visszalépést eredm ényezne. Miután éves szinten 6 ezer fő kaphat támogatást, kérdés, mikor érünk el a 40 ezer jogos igény kielégítéséig. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Miniszter Asszony! El kell ismerni, hogy nincs könnyű helyzetben az előterjesztő az országos fogyatékosügyi program 20012003. évi végrehajtásáról szóló tájékoztató során. A jogi szabályozás terén megállapítható, hogy a polgári kormány és a jelenlegi kormány is pozitív lépéseket tett. A célok megfelelő módon kerültek megfogalmazásra, azonban a jogszabályi előírások és a célok eléréséhez szükséges források elenyésző mértékben álltak rendelkezésre. Az egyes évek költségvetési törvényeinek elfo gadásánál a szociális és a fogyatékosügyi területnél mindig a maradékelv érvényesül, ezt súlyosan kifogásolom. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ha a 20042005ös költségvetési évet tekintjük, tehát a beszámolási id őszakon túlra tekintünk, szintén megállapítható, hogy nincs okunk a bizakodásra. A költségvetés rendkívül magas hiánya és ezáltal a fogyatékosügyi program végrehajtására szánt források jelentéktelen nagyságrendje azt mutatja, hogy a programban megfogalmazo ttak jelentős lemaradást mutatnak. Nem akarok itt a 2005. január 1jei határidőre utalni. Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt kérdés mind a négy parlamenti párt számára rendkívüli fontosságú. Közmegegyezésre lenne szükség ahhoz, hogy a fogyatékkal élő magyar állampolgárok jogai és esélyegyenlősége biztosítható legyen. A programot a hiányosságai és a források alacsony volta mellett is elfogadásra javasoljuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, először Lezsák S ándor független képviselőnek. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A parlamenti munka visszavisszatérő ellentmondása, hibája, hogy miután elkészül egy jelentés vagy beszámoló, utána több hónap telik el, és olykor bizony igen megkésve kerül a tisztelt Ház elé. Közben a valóság alakul, változik, és a jelentésekből levont következtetések akár a napi aktualitásokra is vonatkozhatnak. Jó lett volna, ha legkésőbb szeptemberben a Ház elé kerül ez a jelentés, mert a kkor talán föl tudtuk volna használni, és föl tudta volna használni miniszter asszony is kormányüléseken a tárca érdekében azokat az érveket, gondolatokat, amelyek itt is elhangzanak. Nagyon nehéz ily módon beszélni úgy erről a jelentésről, hogy ne legyene k áthallások, és ne vonatkozzanak a jelen valóságára. Nagyon nehéz az adatok hiányában is értékelni egy programot. Ugyan hasznos tájékoztató szerepet tölt be az elénk terjesztett jelentés például a fogyatékossággal élők civil szervezetei számára, mert 94 o ldalon keresztül programok és lehetőségek tucatjaival ismerkedhetnek meg, de sajnos nem történt meg ezeknek a részinformációknak az országos szintű összegzése. Népszámlálási adatok szerint az értelmi fogyatékosok száma hazánkban 250 ezerre becsülhető, 40 e zer a látássérült, körülbelül ugyanennyi a súlyos mozgássérült, 2830 ezer a nagyothallók száma, és 1015 ezer siket él Magyarországon. Az értelmi fogyatékosok közül 11 ezren élnek ápológondozó otthonban, 4500an gyermekotthonban, 5300an rehabilitációs i ntézetben. Nem tudjuk, és nem derül
