Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Beszámoló az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) Ogy. határozatban megjelölt felada... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2120 Tisztelt Ház! Azt hiszem, érződik a szavaimból, h ogy nem vagyok nyugodt. Nem vagyok nyugodt, mert ugyan jó úton indultunk el, és a megtett lépések nagyon hatásosak voltak, de nem vagyok nyugodt, mert nagyon sok lépés még el sem kezdődött, még fel sem emeltük a lábunkat, hogy előre helyezzük. Tizenkét dar ab módosító indítványt nyújtottam be társaimmal, Nyakó Istvánnal, Hajdu Lászlóval és Fodor Gáborral együtt. Ezek azok a módosító indítványok, amelyek most kimaradtak az új határozati javaslatból, de a régiben benne voltak, és továbbra is szükségesek. Kérem támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Hozzászólásra megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nehéz megszólalni egy ilyen felszólalás után. Devánszkiné dr. Molnár Katalin felszólalásával, bár a parlamenti patkó nem ugyanazon szakaszán ülünk, de szinte minden szavával egyetértettem. Rátérve az o rszággyűlési határozati javaslatra, amit most vitat a tisztelt Ház: a szóban forgó téma elindítója egy közhasznú egyesület, mely az Országgyűlés elnökéhez intézett petícióban az úgynevezett lakásmaffia károsultjai számára kéri a jogi és anyagi segítséget. Ennek alapján három állandó országgyűlési bizottságból megalakult egy parlamenti albizottság, mely a zászlajára tűzte az előbb említett cselekmények megismerését, annak érdekében, hogy a visszaéléseket kiváltó és az elkövetést elősegítő okokra fény derüljö n. Az albizottság példás, figyelemre méltó munkát végzett, és ajánlásai alapján került sor a döntésre a tisztelt Házban a korábban e tárgyban született országgyűlési határozatról. Mielőtt ezzel és az új javaslattal foglalkoznék, néhány alapészrevételt kell tennem, ami magyarázatot próbál adni arra, hogy egy rendkívüli nehézséggel megoldható feladatra vállalkozott a kormányzat és az Országgyűlés, és feltétlenül szélesíteni kell az intézkedéseket vagy az azokon belüli intézményeket, hogy előrelépés történhess en. (17.40) Mindenekelőtt indokolatlan elhallgatni azt a tényt, hogy a lakások tulajdonváltozásával kapcsolatos visszaélések elősegítésében sajnos a károsultak, illetve azok jelentős része hathatósan közreműködött, különböző okokból. Ezek lehetnek egyfelől anyagi haszonszerzési célúak, kölcsönszerzés érdekében, többféle okból létrejöttek, és éppen ez a tény adja meg a bűnügyi felderítés, illetve a polgári bírósági eljárás során a szerződésben megbúvó színleltség bizonyítását. Akár a büntetőeljárásban, a pol gári perrendtartásban is az ilyen esetekben az történik, hogy ha a színlelt szerződés, a maga valótlan tartalmával együtt, a szerződő felek együttes aláírásával és ügyvédi ellenjegyzéssel történik, amennyiben az alakszerűségnek megfelel, védelmezni kell az okiratban leírtak valós tartalmát. Itt kezdődik a nehézség. Az a fő baj, hogy az okiraton ott szerepel a károsult hiteles aláírása, tanúkkal és ügyvéddel megerősítve, ami azt jelenti, hogy az előkészített szerződés tartalmilag is az ő akaratát tükrözi. Ug yanakkor ez a sértett állítja, hogy a szerződés nem az ő akaratát tükrözi, ami el is képzelhető. Egy tipikus példa, és a legsűrűbben előforduló eset az, hogy a sértett, lehet, hogy könnyelműen, átgondolatlanul, pénzt vett kölcsön attól, aki a lakását kisze melte vagy számára ajánlották. A szerződés azonban nem kölcsönszerződés, hanem adásvételi, amiben szerepel egy összeg vételárként, ezen összegben benne van a kölcsönadott összeg, busásan megfejelve, netán még többszörösen meghaladóan a kapott összeg. Minde zt egy opció zárja le, amely a sértettnek visszavásárlási jogot biztosít. A számítás az, hogy a kölcsönvevő az opció határidejéig a vételárként szerepelt összeget visszaadni nem tudja, így lakása töredékárért elveszik.
