Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2102 Egyben jelzem, tisztelt képviselőtársaim - és elnézést kérek, amiért túllépem a két percet , halaszthatatlan közfeladataim miatt, amelyek valóságo sak, a továbbiakban nem tudok részt venni a vitában. Tehát nem azért távozom, mert rövidesen véget ér a tévéidő. Köszönöm a figyelmüket, és elnézést a kétperces időkeret túllépéséért. ELNÖK (Harrach Péter) : Úgy látszik, a vita folytatására már nem lesz leh etőség. Kérdezem, kíváne még valaki ebben a szakaszban felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel nincs több jelentkező, a vita első szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 2127. pontjaira: az egyes jogszabályokról szóló re ndelkezések. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitaszakaszban az ajánlás 21., 25. és 26. pontjáról szeretnék külön említést tenni, illetőleg egy nagyon rövi d utalást az ajánlás 23. pontjában foglalt módosító javaslatunkról. A 21., 25. és 26. számú módosító javaslatunk tulajdonképpen egy sorrendi kérdést érint. Arról van szó, hogy a jogalkotásról szóló törvény felsorolná, milyen jogalkotó szerv milyen jogszabá lyt alkothat. Ez a felsorolás, mint tudjuk, egyébként egyfajta szintet, egyfajta jogi értelemben vett rangot, kicsit poros kifejezéssel hierarchiát is jelent. Első helyen említendő az Országgyűlés, amely törvényt alkot, hiszen a törvény a legmagasabb szint ű jogszabály; ebben a hierarchiában a második helyen a kormány következik, mely kormányrendeletet alkot; a harmadik helyen a kormány tagja, a miniszter, aki miniszteri rendeletet alkot; és végül az önkormányzat, amely önkormányzati rendeletet bocsáthat ki. Ebbe kell beiktatnunk, megteremtendő az alkotmány most már hatályos rendelkezésével az összhangot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét megillető jogszabályt, rendeletet, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnöke - ha nem tévedek - 2002 decemberében megvalósított alk otmánymódosításunk következtében már nem jegybanki rendelkezést, állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő jogi normát, hanem jogszabályt, bankelnöki rendeletet alkothat. A mi javaslatunk arra irányul, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendeleté t ebben a felsorolásban a felsorolás végére helyezzük el. Maga a javaslat sem helyezi egy sorba a kormányrendelettel, jóllehet a jogforrási hierarchia rendjét úgy oldja meg az alkotmány, hogy a Nemzeti Bank elnökének a rendeletét a kormányrendelettel egy s zinten szabályozza, hiszen azt mondja ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete nem lehet ellentétes a törvénnyel. Ugyanezt mondja ki a kormányrendeletről az alkotmány egy más helyen, ez tehát tulajdonképpen azonos rangot jelent a bankelnöki rende letnek, mint amilyen ranggal a kormányrendelet rendelkezik. (16.10) Annak idején egyébként - csak emlékeztetőül mondom - vitattuk is ezt a megoldást, végül az Országgyűlésben konszenzus jött létre egy nagyobb megállapodás keretében, hogy ezt így oldjuk meg . Gyakorlatilag az volt a szakmai érv e mellett a megoldás mellett, hogy a kormány, a miniszter rendeletalkotása gyakorlatilag nem ütközhet a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendeletével, hiszen a Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben neki biztosított és előírt feladatkörében bocsáthat ki rendeletet, ez pedig világosan elhatárolható a kormány feladatkörébe tartozó rendeletektől. Éppen ezért viszont, mert ezzel a magyarázattal valóban megalapozott az a megközelítés, hogy itt - idézőjelben mondva - karambol a jogalkotásban a kormány, a kormány tagjai, illetve a jegybank elnökének jogalkotása között nem jöhet létre; éppen azért, mert ez az érvelés valóban meggyőző ebből a szempontból, gondoljuk azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendeletét nem ebben a hierarchiában kell feltüntetni, hanem helyezzük a felsorolás végére, mert így a valóságos hierarchikus rendszer - törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet - egy világos sorrendet és egy világos, zárt rendszert mutat. Ezért jav asoljuk a sorrendet így meghatározni,
