Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2095 módosítására, mind a nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel lévő új törvény megalkotása. A kormány ennek az új törvénynek a megalkotását ered etileg a szerződéskötési hatáskörökre vonatkozó alkotmányi szabályok módosításával párhuzamosan képzelte el. Mint arra már az alkotmánymódosítás részletes vitájában is utaltam, a négypárti egyeztetéseken világossá vált, hogy ebben a kérdésben nagyon távol áll egymástól a kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja. Időközben az Alkotmánybíróság 7/2005. számú határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy az alkotmány és a nemzetközi szerződésekről szóló törvényerejű rendelet közötti ellenté tet ez év végéig szüntesse meg. Az alkotmánymódosításhoz szükséges egyetértés hiányából, valamint az Alkotmánybíróság határozatából az következik, hogy a hatályos alkotmányi keretek között kell megalkotni a nemzetközi szerződésekre vonatkozó új szabályozás t. (15.30) Az a tény, hogy e törvény elfogadásához nem szükséges minősített többség, nem jelenti azt, hogy a kormányoldal ne lenne fogékony az általános vitában az ellenzéki pártok által felvetett szempontokra. Ahol azok jobbá és pontosabbá teszik a törvén yjavaslatot, ott továbbra is nyitottak vagyunk azok tartalmi támogatására. Az Alkotmánybíróság határozata két fontos elemet tartalmaz, amelyekre a törvényjavaslat megalkotása során tekintettel kell lenni. Az első ahhoz a 15 éve folytatott gyakorlathoz kapc solódik, amely szerint első lépésként az Országgyűlés határozattal megerősít egy nemzetközi szerződést, majd annak nemzetközi jogi hatálybalépését követően hirdeti ki azt törvényben. Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányos követelmény, hogy a szerződés nem zetközi jogi hatálybalépése és a kihirdető jogszabály mint törvény hatálybalépése egybeessen. Erre álláspontom szerint csak akkor van mód, ha Magyarország átveszi azt a Németországban már használt megoldást, hogy a törvényalkotó csak egyszer, a nemzetközi jogi hatálybalépést megelőzően foglalkozik a nemzetközi szerződéssel, és akkor ugyanazzal az aktussal járul hozzá a szerződésben foglalt kötelezettségek vállalásához - ezt nevezte az eddigi gyakorlat megerősítésnek , mint amellyel kihirdeti a szerződést. Mindez biztosítja, hogy a szerződés nemzetközi jogi és belső jogi hatálybalépése egybeessen. Az alkotmánybírósági határozat emellett értelmezte a szerződéskötéssel kapcsolatos parlamenti és államfői hatáskört. Ennek során élesen elválasztotta egymástól a s zerződéskötéssel kapcsolatos belső jogi és a nemzetközi színtéren gyakorolt hatásköröket. A testület megállapította, hogy helytelen volt az az eddigi gyakorlat, amely a szerződéssel kapcsolatos országgyűlési aktust megerősítésnek nevezte. A szerződések jog áról szóló bécsi szerződés szerint a megerősítés nemzetközi színtéren végzett cselekményt jelent, amely pedig az alkotmány 30/A. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmánybírósági értelmezése szerint a köztársasági elnök hatásköre. Az Alkotmánybíróság szerint a z Országgyűlés az eddig megerősítésnek nevezett aktusával felhatalmazza a köztársasági elnököt arra, hogy nemzetközi színtéren a Magyar Köztársaság nevében az adott szerződést kötelezőnek ismerje el. Az Országgyűlés tehát a szerződéskötés folyamatában csak belső jogi, míg a köztársasági elnök csak nemzetközi színtéren gyakorolható hatáskörrel rendelkezik. Ez egyébként tovább erősíti a köztársasági elnök feladatkörének azt az értelmezését, hogy az elnök elsősorban az alkotmány védelmében rendelkezik érdemi h atáskörökkel, hiszen a belső jogi és a nemzetközi színtéren gyakorolható hatáskörök elválasztása teszi lehetővé, hogy az államfő a nemzetközi szerződések esetében is élhessen az előzetes normakontroll lehetőségével. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszól alásomban hosszan elemeztem az Alkotmánybíróság határozatát, amely a szerződéskötési hatáskörök vonatkozásában egyértelműen kijelölte azokat a kereteket, amelyeket az Országgyűlésnek a törvény megalkotása során részletszabályokkal ki kell töltenie. A kormá ny minden olyan módosító javaslatot támogatni fog, amely megfelel a szerződéskötési hatáskörökre vonatkozó alkotmánybírósági értelmezésnek, valamint biztosítja a szerződések nemzetközi jogi és belső jogi hatálybalépésének egybeesését.
