Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2096 A célunk egyértelmű: az alkotmány és a bécsi szerződés keretei között olyan eljárásrendet szeretnénk alkotni, amely biztosítja, hogy kellő előkészítés mellett, megfelelő garanciákkal, de az eljárás felesleges bonyolítása nélkül köthessen nemzetközi szerződéseket a Magyar Köztá rsaság. E cél eléréséhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról későbbi ülésünkön határozunk. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása ELNÖK (Harrach Péter) : Most soron következik az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása . Az előterjesztést T/4487. számon, a bizot tságok együttes ajánlását pedig T/4487/52. számon kapták kézhez. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni, figyelemmel arra is, hogy a részletes vita lezárására a mai napon sem kerül sor. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Mielőtt a vitát elnapoln ám, megadom a szót Petrétei József igazságügyminiszter úrnak, aki a vitában utolsóként kíván fölszólalni. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház képviselői mindannyian egyaránt tisztában vannak az Alkotmánybíróság intézményének a demokratikus jogrend kialakításának folyamatában betöltött kiemelkedő szerepével és az alkotmányvédelemben ma betöltött jelentőségével. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy az intézmény másfél évtizedes te vékenysége során sikereinek elérését, a működés folyamatosságát nem csupán az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatos, sajnos ezekben a hónapokban is ismétlődő késlekedés nehezítette, hanem számos szabályozási következetlenség is. Az 1989. évi alkotmán yrevízióhoz kapcsolódóan elfogadott, kisebb módosításokkal ma is hatályban lévő, az Alkotmánybíróságról szóló törvény ugyanis az előkészítése körüli kapkodás következtében sok helyen hézagos és ellentmondásos lett, a szabályozást a részletes eljárási szabá lyokkal teljessé tevő ügyrendi törvény megalkotására pedig máig nem került sor. E helyzet orvoslására már az előző kormányzati ciklusban is született törvényjavaslat, amely a most tárgyalt javaslatoknak is sok kérdés tekintetében az alapját képezte. A korm ány által benyújtott, az alkotmány módosításáról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatok módosítása az Alkotmánybíróság vonatkozásában három célt tűzött ki maga elé. Először is egységes szempontok alapján kívánja meghatározni az Alkotmányb íróság hatásköreit, ami egyaránt jelent hatásköri szűkítést és tágítást is. A jövőben az Alkotmánybíróság mentesülne több, nem alkotmánybíráskodás jellegű hatáskör gyakorlásától. Így például a felsőoktatási törvény által korábban biztosított, a felsőoktatá si intézmények autonómiáját sértő egyedi döntések felülvizsgálatához hasonló jogkörök külön törvénybe történő, az alapfeladatok ellátását elnehezítő telepítését az új szabályozás ki is zárná. A jövőben az alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény szabály ozása zárt hatásköri rendszert állapít majd meg. Így megszűnik az a lehetőség, hogy más, akár egyszerű többséggel elfogadott törvény állapítson meg hatáskört az Alkotmánybíróság számára. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat a klasszikus alkotmányvé dő, elsődlegesen a normakontrollban testet öltő hatáskörök elvi felülvizsgálatára nem törekszik, azonban több, az Alkotmánybíróság eljárásában kialakult hatáskört rögzít törvényi szinten. Ezek közül mindenképpen
