Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4486. szám) részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2078 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek Salamon László képviselőtá rsammal abban, hogy köztisztviselők követnek el hibákat, bármilyen színezetű is a kormány. Ebben a tárgykörben nincs közöttünk nézeteltérés. Én kizárólag azért hoztam fel ezt a példát, mert nagyon jól mutatja, milyen problémák származnak abból, ha időben e lszakad egymástól a megerősítés és a kihirdetés. Egyébként a ma általam többször hivatkozott alkotmánybírósági határozat is úgy foglal állást, hogy tarthatatlan az az állapot, amely ezt a két aktust egymástól időben elválasztja, tudniillik bekövetkezik egy olyan helyzet, hogy nemzetközi jogi szempontból a Magyar Köztársaságnak kötelezettségeket kell vállalnia, és azokat teljesítenie kell, ugyanakkor a belső jog alapján ezen kötelezettségek teljesítése súlyos jogi akadályba ütközik. Az Alkotmánybíróság határ ozata egyértelműen kimondja, hogy tarthatatlan az 1982. évi 27. számú törvényerejű rendeletnek az az álláspontja, amely szerint először történik meg a megerősítés, azután az azt követő nemzetközi diplomáciai eljárás és csak a legvégén a kihirdetés. Az álta lunk javasolt megoldásnak az a lényege, hogy a megerősítés, illetve a kihirdetés egy aktussal történjen, a kihirdető törvény, illetve a kormányrendelet tartalmazza a megerősítést vagy azt az új formulát, amit az alkotmánybírósági határozat mond, hogy megad ja a felhatalmazást nemzetközi szerződés kötelező hatályának az elismerésére, és egyben az adott nemzetközi szerződést be is építi a magyar jogrendszerbe. Ami a második kérdést illeti: teljes mértékben egyetértek képviselőtársammal abban, hogy alapvető fon tosságú a nemzeti érdekek képviselete, ezt azonban döntően a diplomáciai tárgyalások során kell érvényesíteni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a vitaszakaszban, és ha igen, ezt gombnyomással jelezze. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs ilyen képviselő. Mivel több felszólalási igény nem érkezett, a részletes vitának ezt a szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 4., 5., 11., 12., 26. és 27. pontjaira, amely jogalkotást érintő javaslatokat fog jelenteni. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon! DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek, tudniillik az itt szereplő ajánlási pontok egy részével kapcsolatosan az általános vitában elmondtam a Fidesz álláspontját, és ezt nem kívánom megismételni, csupán jelezném, hogy a promulgációpublikáció problémája volt a köztársasági elnöknek az a jogköre, amely a törvény kihirdetése kapcsán őt terheli. Aztán olyan kérdések merülnek itt fel, amelyek önmagukban nézve alkotmányjogilag nem különösebben problematikusak. A jogalkotással kapcsolatos kérdéseknél a gond és a nézetkülönbség igazán a jogalkotásról szóló törvé nytervezetben rejlik, amelyről majd egy kicsit később fogunk tárgyalni. Azt gondolom, ott majd elegendő lesz elmondani az egyes módosító javaslatok kapcsán az észrevételeinket. Még két dolgot említenék az elmondottakhoz kapcsolódóan. Az alkotmánymódosításb ól a jogalkotási törvénnyel nem azok a jelentéspontok függenek össze, amiket mi most tárgyalandónak szavaztunk. Ezt nem azért mondom, hogy vitatkozzak egy már meghozott eljárási döntésünkkel, csak tartalmi összefüggésre szeretnék utalni. A jogalkotási törv énynél az egyik központi kérdést az képezi, hogy mik alkossák a kizárólagos törvényhozási tárgyakat. Ennek az alkotmányjogi összefüggései azokkal az alkotmányjogi rendelkezésekkel állnak fenn, amely alkotmányjogi rendelkezések az Országgyűlés hatáskörébe k izárólagos törvényhozási tárgyként tartozó ügyeket illetik. Vannak az alkotmánynak és az előttünk lévő törvénynek olyan pontjai, amelyek az Országgyűlés eme jogköréről, nevezetesen, a kizárólagos törvényhozási tárgyak megalkotására
