Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4486. szám) részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2079 vonatkozó jogkörről besz élnek. Ezek a problémák azonban - még egyszer mondom - a jogalkotási törvénnyel összefüggésben inkább ott lennének érinthetők. Itt csak jelezni szeretnék egy összefüggést, de a jogalkotási törvény vitájában szeretném ezeket a kérdéseket érinteni. Engedtessék meg, hogy a most tárgyalásba vett vitaszakaszban szereplő ajánlási pontok közül kettőt megemlítsek. (14.10) Az elsőként említendő ilyen pont az ajánlás 5. pontja, amely gyakorlatilag pontosítást, illetőleg bizonyos, a vonatkozó törvényhely szer kezeti felépítését tartalmazó módosító javaslatot foglal magában. Az alkotmányügyi bizottságban nem támogatták és más bizottságban sem, mert a kormány nem értett egyet ezzel a javaslattal, jóllehet a négypárti egyeztetések során szinte azonos véleményen vo ltunk ebben a körben. Nem igazán értem most sem, hogy miért nem kapjuk meg ebben a kérdésben a bizottságok kormánypárti többségének és magának a kormánynak a támogatását. Végül e körben a 26. ajánlási pontot szeretném külön megemlíteni. Ezt támogatja a kor mány, támogatják a bizottságok is, kormánypártiak is. Ez gyakorlatilag egy olyan evidencia kimondására irányul, amit a kartális alkotmány jellegéből tulajdonképpen e rendelkezés nélkül is természetesnek tekintettük. A javasolt rendelkezés úgy szól, hogy fo galmazódjék meg az alkotmányban az, hogy az alkotmány a Magyar Köztársaságnak alaptörvénye, amellyel más törvény vagy egyéb jogszabály nem lehet ellentétes. Ennek a szabálynak az első fele: az alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye, ez ma is szerepel a magyar alkotmányban. A második része, amire mondom, hogy evidencia és a kartális alkotmány közjogi természetéből és szabályozási logikájából egyenesen következik, az kerülne itt expressis verbis megfogalmazásra, vagyis hogy az alkotmány más törvénnyel va gy más jogszabállyal nem lehet ellentétes. E javaslat tekintetében, mint az előbb említettem, a támogatást megkaptuk, és kérjük ezt a továbbiakban is. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Wiene r György szocialista párti képviselőnek. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A Fodor Gáborral benyújtott kapcsolódó módosító indítványaink e téren is messzemenően figyelembe veszik a Fidesz, jelesül Sal amon László képviselőtársam álláspontját. A mai helyzetben úgy tűnik, hogy bekerül majd az alkotmánymódosító törvény szövegébe az a megfogalmazás, amely szerint nem tehet kötelezettséget terhesebbé visszaható hatállyal jogszabály. Ezt a módosítást javasolt a többek között az 5. pontban megjelölt módosító indítványban Salamon László képviselőtársam. Jelzem, hogy ez már következik abból a megfogalmazásból, hogy kötelezettséget visszamenőleges hatállyal nem állapíthat meg jogszabály, de ha úgy gondolja a képvis előtársam, szükséges külön kimondani, hogy új kötelezettséget nem állapít meg, kötelezettséget pedig nem tehet terhesebbé, akkor önmagában egy ilyen formulázás, egy ilyen megfogalmazás nem jelent problémát. A másik felvetésével kapcsolatosan jelzem, hogy e videncia az, képviselőtársam is hangsúlyozta, hogy az alkotmánnyal, az alaptörvénnyel más jogszabály nem lehet ellentétes. Úgy érzem, hogy ez esetben ez a megfogalmazás talán felesleges lehet, és ebben az esetben a híres tudományos logikai tételt, az úgyne vezett Occam borotváját alkalmazhatjuk, amely szerint legalábbis az írott szövegekben a lényeget, a tartalmat minél kevesebb leírt szóval próbáljuk kifejezni. Úgy vélem, ha nekünk azt kell bizonygatnunk, hogy az alkotmánnyal más jogszabály nem állhat ellen tétben, akkor ezzel nem erősítjük az alkotmányos rendünket, hanem azt jelezzük, hogy vannak viták akörül, hogy valóban az alkotmány álle a jogrendszer csúcsán, valóban érvényesüle az a követelmény, hogy az alkotmány a törvények törvénye. Végezetül nagyon röviden érinteném Salamon képviselőtársam azon fejtegetését, amely már valójában a jogalkotási törvényjavaslat megtárgyalásához kapcsolódik. Ez pedig a kizárólagos
