Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4486. szám) részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2077 Végezetül nagyon röviden utalnék arra, hogy a magyar jogrendszer sajátosságai is akadályát képezik annak, hogy a jelenleginél nagyobb számban hirdessünk ki nemzetközi szerződéseket kormányr endeletekkel. Már 1989 előtt is az volt a helyzet, hogy be kellett tartani a jogforrások hierarchiáját, ily módon a törvényi hatáskörbe tartozó ügyekben a nemzetközi szerződések kihirdetése döntő többségben törvényerejű rendeletek formájában történt. A mag yar jogrendszernek az a sajátossága, hogy nincs pontosan elhatárolva az Országgyűlés és a kormány hatásköre, hogy ha az Országgyűlés valamely kérdésben törvényt alkotott, abban a tárgykörben a továbbiakban csak törvényi szabályozás lehetséges, meghatározó jelentőségű a nemzetközi szerződések becikkelyezése esetében is. Éppen ezért véleményem szerint helyes az az út, hogy az esetek egy jelentős részében az Országgyűlés erősíti meg a nemzetközi szerződéseket, és törvénnyel cikkelyezi be azokat. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy számtalan nemzetközi szerződés - mivel közvetlenül nem állapít meg jogokat és kötelezettségeket természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok számára - nem kerül kihirdetésre, hanem cs ak közzétételre. A Magyarország által megkötött szerződések egy nagyon jelentős része közzététel formájában jelenik meg. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett és megadom a szót Sala mon Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két észrevételem lenne az elhangzottakkal kapcsolatban. Az egyik az, hogy a Nemzetközi Büntető Bírósághoz történő csatlakozásról szóló szerződés b ecikkelyezését a Fidesz nem ellenezte. Azt fejtette ki ennek kapcsán, hogy a köztársasági elnökkel kapcsolatosan tervezett alkotmánymódosítás felesleges, és ezt most is fenntartjuk. Az is igaz egyébként, képviselő úr, hogy amikor ennek a szerződésnek a bec ikkelyezéséről az alkotmányügyi bizottságban tárgyaltunk, én említettem szakmai hibákat, ami talán közrehatott abban, hogy a kormány már be sem nyújtotta ezt a javaslatot, vagy hogy pontosabb legyek, már nem szorgalmazta a tárgyalását, és nem is került az Országgyűlés napirendjére. Hadd mondjam, hogy az ilyen hibák kormányfüggetlenek. Képviselő úr is jól tudja, hogy ezeket köztisztviselők tárgyalják le, akik kormányváltástól függetlenül ott ülnek az Igazságügyi Minisztériumban vagy a többi helyen. Ilyen pro blémák előadódnak, nem kell ezeket egyik kormánnyal sem összefüggésbe hozni. A másik megjegyzésem: képviselő úr, azt, hogy az általam javasolt nagyobb mozgástér a saját belső jogunk megőrzésére illúzióe vagy valóság, konkrét esetekben lehet eldönteni, de csak akkor, ha ennek a lehetőségét megteremtjük. Az előttünk lévő törvényjavaslat pedig ennek a lehetőségét ki akarja zárni. Most nem akarok önnel ebben a kérdésben hipotetikus vitát folytatni, csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy menjen el a kül önböző nyugateurópai országokba, és ott láthatja, tapasztalhatja azokat a törekvéseket, hogy mindegyik ország igyekszik a maga számára az érdekei érvényesítése érdekében megfelelő mozgásteret fenntartani. Nem bűnös dolog ez! Ahol ilyen nemzeti alapkérdése kben egyetértés tud lenni a kormány és az ellenzék között, ott ezt megoldják. Én annak örülnék, ha mi is el tudnánk ide jutni. Pusztán ez vezet minket ebben a témában. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr . Kétperces felszólalásra következik Wiener György, a Szocialista Párt képviselője. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) :
