Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BARTHA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2036 megtörténhessen az, ami sajnos az elmúlt időszakba n többször megtörtént bizonyítható módon, hiszen soha senki nem cáfolta ennek az ellentétét, hogy a kormányhoz, esetleg még magasabb szintekhez közel álló körök szerzik meg ezeket a forrásokat. Azért tartom indokoltnak a parlament plenáris ülésén erről bes zélni, hogy ne lehessen azt mondani, hogy utólag mondunk bármit is, előre szeretnénk kérni arra a képviselőket, a kormány képviselőit, a parlamenti képviselőket, hogy ellenőrizhető módon próbáljuk meg a betegekhez eljuttatni. A másik, ami még egy érdekes é rv, és ezen nyilván vitatkozni fogunk, hogy Európában bárhol, ahol ezt a rendszert bevezették, a szándék a takarékosság volt, az, hogy a közpénzeket hatékony módon lehessen felhasználni, minél többen élvezhessék annak a gyümölcsét egyébként, ha van 24, bá rmennyi milliárd forint, hogy ők gyógyászati eszközhöz jussanak. Ezzel az elvvel egyetértünk, azonban az a tendencia, ami itt most történik, pont ezzel ellenkező, hiszen lényegesen nagyobb források elosztásáról van szó, és nem tudjuk, hogy milyen formában. Most akarunk adni egy olyan felhatalmazást a kormánynak, ami teljesen ki fogja vinni a parlamenti képviselők látóköréből ezt a döntési mechanizmust. Azt gondolom, hogy ezt felelős országgyűlési képviselő egyik oldalról sem akarhatja. A 26. §ra térnék á t, tényleg csak néhány mondattal az adatvédelmi biztos úr véleményére, aki önmagában azt sérelmezte, hogy az adatvédelmi törvény bizonyos pontjai, illetve a törvénymódosítás között talál ellentmondásokat, ami gyakorlatilag arról szól, hogy ő semmi mást nem kér igazából - a bizottsági vitából ez kiderült , mint hogy abban az esetben, ha valaki rendellenességgel születik és ezt nem látják, nem veszik észre még a kórházban - van ilyen, előfordulhat, ez nem szakmai hiba, hanem ez egyszerűen egy életszerű helyz et , abban az esetben a jelentés a védőnő felé vagy a családorvos felé, a gyerekorvos felé valamilyen módon történjen meg. Ő itt a törvény szövegéből azt érezte ki, hogy itt egyfajta törvényi ráhatás történik a kötelezőségre. Ő azt kérte, hogy ezt a hozzá tartozó dönthesse el, tehát a kötelezőséget vegyük ki. Azt gondolom, hogy ebben különösebb probléma nem lehet, azt hiszem, ez lesz a legkisebb problémánk a törvénnyel kapcsolatban, amit nem fogunk tudni kezelni; gondolom, meg fogjuk tudni oldani. A 29. §, ez a regionális egészségügyi tanácsokkal kapcsolatos szakasz megpróbál egy olyan helyzetet teremteni, ami azt az eléggé furcsa időszakot legalizálná, amikor a tisztelt Ház a költségvetési törvényhez nyújt be egy olyan módosítást, amihez egyébként a költség vetésnek semmi köze az égadta világon. Ez akkor is nyilvánvaló volt, hogy házszabályellenes, akkor valakinek ez valószínűleg a kormányzati oldalról szívügye volt, hogy ezek a RETek megalakuljanak, ha ez a 7 vagy 8 - a fővárossal együtt - regionális egészs égügyi tanács megalakul, akkor, azt gondolom, újabb lehetőségeket nyit - cáfoljanak meg, ha nem erről van szó - kormányzati oldali képviselőknek, különböző szereplőknek az elhelyezésére, illetve különböző pozíciók megszerzésére. Semmi nem indokolta azt, ho gy a költségvetési törvénybe a regionális egészségügyi tanácsok létrehozásáról szóló törvényi passzusokat betegyünk, ezek működését valamilyen módon szabályozzuk. Ha az a célja a kormányzatnak, hogy ezeknek a tanácsoknak fontos szerepük legyen a későbbiekb en Magyarország egészségügyében, akkor ezt külön meghatározott törvényben, megfelelő társadalmi vitára bocsátással kell rendeznie. Ugyanaz a helyzet egyébként, mint a következő passzussal, amikor az adatvédelmi biztos úr szintén ennyit mondott, hogy az a h elyzet, ami kialakult az irányított betegellátási rendszerrel kapcsolatban, az törvényileg nem stabil, nem rendezett helyzet. Egy törvényileg rendezetlen helyzetben pedig adatvédelmi kérdések joggal és sokkal fokozottabban merülnek fel. Az adatvédelmi bizt os úr - teljes joggal - ezt hiányolja a jelenlegi törvénykezésből, illetve azt kéri számon az Országgyűlésen, a kormányon, hogy miért nem rendezi ezt a kérdést. Nekem személy szerint egyébként azzal a folyamattal, amit még irányított betegellátási kísérlet nek nevezünk, és az ebből kijövő rendszerrel sok kifogásom azért nincs, mert mi is azt szerettük volna, ha ez beindul, ha ez a kísérlet eredményekre vezet. Azt gondolom, hogy vezetett is sok olyan eredményre, amit
