Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
178 A hivatalból folytatott szakértői eljárások esetében csak a jogszabályban rögzített szakértői díjra van lehetőség, ami méltánytalan az orvos szakértőkre nézve, hiszen ők többnyire hivatalból járnak el. Ezen a téren tehát a tervezettől érdemi változás nem várható. Néhány jogi tartalmú észrevétel a javaslattal kapcsolatban; a 11. § (3) bekezdése: ha a névjegyzékből törlésről értesítik a munkálta tót, akkor a felvételről is kellene értesíteni. Nem tisztázza a tervezet, hogy ez az ok megjelölésével vagy anélkül történike. A 12. § (3) bekezdése: ha a szakértő tevékenysége során bűncselekményről szerez tudomást, egyes esetekben köteles azt a hatóságn ak jelenteni. Kérdés, hogy ez a kötelezettség miért nem általános. A 12. § (5) bekezdés: ha a szakértő szünetelteti tevékenységét, erre az esetre is elő kellene írni a folyamatban lévő iratok átadásának kötelezettségét, hasonlóan a felfüggesztés esetéhez. A 14. § (1) bekezdéséhez egy észrevétel: főszabályként kellene előírni, hogy a szakértő iratokat elsősorban a kirendelő hatóságtól legyen jogosult kérni. A 24. §: ha a szakértői tevékenységet végző társaság ellen csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás van folyamatban, akkor ez szüneteltetési vagy felfüggesztési ok kellene hogy legyen. A törvényjavaslattal kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórumnak koncepcionális kifogása nincs. Kisebbnagyobb szabályozási pontatlanságok előfordulnak, ezek hangsúlyozása, illetve ezek korrigálása módosító javaslatokkal szükségesnek tekinthető. Most engedjenek meg néhány mondatot a másik törvénymódosító javaslattal, az igazságügyi szakértő polgári nem peres eljárásban történő kirendeléséről szóló törvényjavaslattal kapcsolat ban. A polgári perekben elrendelt bizonyítási eljárás során igazságügyi szakértő az lehet, akit a bíróság meghatározott feltételek fennállása esetén a szakvélemény elkészítésére kirendel. A peres felek ugyan nincsenek elzárva annak lehetőségétől, hogy akár a per megindítása előtt, akár a per során szakértőt keressenek meg, az így nem bírósági kirendelés alapján készített szakvélemény esetében azonban a bíróság szabadon mérlegelheti azt, hogy a szakvéleményt bizonyítékként figyelembe veszie. A felek által f elkért szakértő véleménye az eljárásban, ha szakértőként nem kerül kirendelésre, így is csak mint tanúvallomás vagy a fél álláspontja vehető figyelembe. A törvényjavaslat főbb szempontjai: az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a fent leírt lehetőségeket bővíti ki egy új, koncepcionálisan más eljárással. Ez a sajátos nem peres eljárás lehetővé teszi, hogy a kérelmező egy adott szakkérd ésre szakértő kirendelését kérje a bíróságtól. Ennek megfelelően az igény felmerülésekor valamely szakkérdés megítélése érdekében mód nyílik arra, hogy bárki - természetes személy vagy szervezet - kérje a bíróságtól igazságügyi szakértő kirendelését. A kér elemnek, illetve a kirendelésnek tehát az előzetes, illetve perbeli bizonyítástól eltérően nem kellene jogvitához kötődnie, illetve nem feltételezi a perindítást, természetesen nem is zárná ki azt. Az új eljárás szabályait a javaslat tartalmazza, tekintett el arra, hogy ez a nem peres eljárás dogmatikailag sem az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény keretei közé, sem a polgári perrendtartás szabályaihoz nem illeszthető. Nyilvánvaló, hogy az eljárás megindításának csak addig lehet helye, amíg tá rgyában per nincs folyamatban, hiszen ettől kezdve már a polgári perrendtartás bizonyítási szabályai az irányadóak. A javaslat nemcsak az igazságügyi szakértők peren kívüli igénybevételére vonatkozó szabályokat állapítja meg, hanem egyben módosítja a polgá ri perrendtartás rendelkezéseit is, a szakértőkre vonatkozó új szabályok figyelembevételével. Még egy apró szakmai észrevétel: a közjegyzői kamara fogalmazott meg javaslatot arra nézve, hogy a közjegyző kirendelésére vonatkozó bírósági nem peres eljárás me llett legyen lehetőség közjegyzői nem peres eljárás során is a szakértő kirendelését lefolytatni. Ez a jogintézmény hasonló formában 1992ig létezett, az akkori módosítás megszüntette. Előnye lehet, hogy az amúgy is túlterhelt bíróságok esetleg tehermentes íthetőek lennének.
