Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
179 A törvényjavaslattal szemben a Magyar Demokrata Fórumnak nincs koncepcionális kifogása. Jogi kifogást sem találtunk, úgyhogy apróbb pontosításokkal és módosításokkal ez a törvényjavaslat is a Magyar Demokrata Fórum részéről támogatható, támogatott, és a parlamentnek, az Országgyűlésnek elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kedves Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitá t elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül sor. (13.50) A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! S oron következik a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/13673. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/13673/14. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kolber Istvánnak, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. (A jegyzői székben dr. Füle Istvánt dr. Kis Zoltán váltja fel.) DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napire ndi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A budapesti agglomeráció a fővárost és a város környéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Ez KözépEurópa legnagy obb monocentrikus népességi, termelési és szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7 százalékán él a magyar népesség több mint negyede, és itt termelődik a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nagyfokú koncentráció mellett az agglomerációs térség az ország legdinamikusabban fejlődő térsége, ahol csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő központi szerepköréből adódó kihívásoknak. A koordinál t fejlesztés és az összehangolt tervezés igényének felel meg az Országgyűlés elé most került törvényjavaslat. A tervezési munka, beleértve a tervre alapozó törvényjavaslat előkészítését is, 1997 és 2004 között zajlott. A tervezési és egyeztetési folyamat e lhúzódásának legfőbb oka az volt, hogy jelentős ellenállás volt tapasztalható a tervvel szemben, alapvetően az érintett ágazati és önkormányzati érdekeket tekintve, amelyek között konszenzusra csak hosszas egyeztetéseken át lehetett jutni. A tervezés és eg yeztetés hosszú folyamata közben a terv 2001ben már eljutott abba a szakaszba, hogy törvényjavaslatként benyújtható lett volna az Országgyűlés számára, az akkori kormány azonban nem foglalt állást a területrendezési terv előterjesztéséről, és nem vezetett be moratóriumot sem a területi átminősítések leállítására vonatkozóan. Az agglomerációs törvényjavaslat időbeli megalkotásának elmaradása újabb lehetőséget adott a települési önkormányzatok számára, hogy a területfelhasználási döntések során saját érdekei ket érvényesítsék, kevésbé tekintettel a térségi összefüggésekre, térségi érdekekre. Az érintett települések többsége arra törekedett, hogy még a térségi szabályozás törvényerőre emelkedése előtt elkészüljenek és jóváhagyásra is kerüljenek azok a település rendezési eszközök, amelyek lényegében
