Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
177 A javaslat főbb szempontjai: a szakértői tevékenység intézményren dszere három fő elemre épül, amelyben jelen vannak az egyéni szakértők, a szakértői tevékenységet végző gazdasági társaságok és a szakértői intézetek. Az igazságügyi szakértői tevékenység újraszabályozásának másik központi eleme egy olyan konstrukció kidol gozása, amely egymás mellett, de a funkciókat egyértelműen elhatárolva teszi lehetővé az állam által működtetett szakértést és a privát gazdasági szférában végzett igazságügyi szakértői tevékenységet. További fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a szakv élemények felülvizsgálatát ellátó testületeknek a jelenlegi szervezeti rendszerben történő működése 2006. január 1jétől megszűnik. Ennek oka, hogy a testületek eljárása nagymértékben sérti a közvetlenség és a szóbeliség követelményét, hiszen a testület ne m idézhető. (13.40) A felülvizsgáló testületek helyett a javaslat úgynevezett igazságügyi szakértői testületek létrehozását teszi lehetővé, akik szakértőként történő kirendelésük esetén eseti bizottság keretei között járnak el. Az igazságügyi szakértői név jegyzék vezetése - felvétel, felfüggesztés, törlés, igazolvány kiállítása és a törvényességi felügyelet jogköre - a továbbiakban is az Igazságügyi Minisztérium feladatkörében marad. A javaslat részletesen meghatározza az igazságügyi szakértői tevékenység f eltételeit, nevesíti a szakértőjelölt státusát. Külön szabályokat ír elő a szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság részére. Önállóan szabályozza az igazságügyi szakértő intézmény kategóriáját is. Módosító rendelkezésekkel a javaslathoz igazítja az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt - kamarai felvétel, törlés, felfüggesztés, a kamara egyes szerveinek jogköre, etikai eljárás - és a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseit. Mellékletben rögzíti a névjegyzékbe való f elvétel iránti kérelem és a névjegyzék kötelező tartalmi és formai kellékeit. Néhány észrevétel a törvényjavaslatot illetően. A törvény nem rendelkezik arról - és ez a 2. §ban érhető tetten , hogy alkalmaze úgynevezett profilkényszert a szakértői tevéke nységet végző gazdasági társaságok esetében. Tekintettel a feladat speciális jellegére és a kiemelt szakértelem szükségességére, az Orvosi Kamara véleménye szerint indokolt lehet ennek a kimondása. Ha a profilkényszer nem érvényesül, akkor a 20. és a 21. § alapján elképzelhető, hogy a témához nem értő, nem igazságügyi szakértő társasági vezető jelöli ki a szakértőt a hatóság felkérésére. Ehhez képest célszerűbb lenne, ha már az egyes szakértők úgyis név szerint vannak bejegyezve, hogy a kirendelés is név sz erint történjen. Aggályos lehet, hogy a szakértő a szakvéleményt a társaság nevében adja, ezt főszabály szerint és tipikusan is a saját nevében kell adnia. Az egyfajta fellebbviteli szakértői vélemények ellentmondása esetén ügydöntő fórumként is működő iga zságügyi szakértői testületek - a 29. § rendelkezik erről - tagjai esetében a jogszabály követelje meg, hogy igazságügyi szakértő névjegyzékben szereplő személy lehessen csak tag. A társasági szakértői tevékenység fentebb említett problémái végigkísérik a 35. §ban található módosítást is. Nem egyértelmű, hogy a szakértőknek miért kell két különböző vizsgát tenniük, jogi vizsgát, valamint alapismereti vizsgát, a két vizsga összevonható lenne. A szakértői díj kifizetésének szakértőre előnyösebb szabályai mié rt csak mintegy négy év múlva, 2008ban lépnek hatályba? Az orvos szakértői tevékenységre vonatkozó speciális szabályok nem jelennek meg kellő részletességgel a tervezetben, orvosok esetében a tudományos fokozat - a 3. § (6) bekezdése rendelkezik erről - m int az ötéves gyakorlat követelménye alóli felmentési lehetőség problémát okozhat, mivel a tudományos fokozat esetükben nem adott szakterületre vonatkozik, hanem az orvostudomány területére általában. Ilyen alapon például egy molekuláris genetikai tudomány os fokozattal rendelkező sebész rövidebb idő alatt lehet szakértő a sebészet területén, mint egy tudományos fokozattal nem rendelkező, holott a tevékenység elsősorban szakmai gyakorlatot feltételezne. A két tipikus orvosi szakvizsga ezen a területen: az ig azságügyi orvostan, az igazságügyi pszichiátria nem adna automatikus belépőt a szakértői pályára, ami méltánytalan.
