Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
176 Viszont azzal a Pp.módosítással, amit most itt az Igazságügyi Minisztérium előterjeszt... - én itt valóban ér tem Gyimesi képviselő urat, hogy ha előzetesen a bíróság rendeli ki, akkor érdemes lenne abba a szabályozásba belemenni, hogy előzetes kirendelés esetén legyen módja a potenciálisan ellenérdekelt félnek is megmondani, hogy kérem, még nem pereskedünk, szó n incs róla, meg lehet, hogy nem is fogunk, de legalább akkor a kérdések összeállításában mind a bíróságnak, mind pedig a vitatkozó feleknek együttesen, azáltal, hogy ez a szakértői vélemény már egy olyan hatást is kiváltson a felek irányába, ami esetleg elt ántorítja őket a további pereskedéstől, vagy egyáltalán a per megindításától, mondván, valóban egyértelmű, egzakt szakvélemény, amelyben megjelenik mind a két fél által vagy több fél által felteendő kérdés és arra szakmai válasz. Tehát azt gondolom, ennek a kimunkálását meg kellene tenni, mert akkor igazán meghatározó és meggyőző erejű egy szakértői vélemény, ha annak a megállapításait az érintettek valamennyien elfogadják mint elfogulatlan, megfelelő szakértelemmel és megfelelő közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerv által kirendelt és elvégzett munka teljesítményét. Összegezve: az SZDSZ az igazságügyi reform keretében törvényerőre emelt, igazságügyi szakértőkről szóló szabályozást jónak tartja, nyilván módosító indítványokkal, amelyek mind kormányzati , mind ellenzéki oldalról megjelentek, lehet ezen és kell is alakítani, és ezt követően javasoljuk, hogy az Országgyűlés fogadja el, és a jogalkotás további menetében mind a kormány, mind az Igazságügyi Minisztérium gondoskodjon arról, hogy az itt lefektet ett alaptézisek a gyakorlatban megfelelően alkalmazhatók legyenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Herényi Károly képviselő ú rnak, az MDFképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatási reform keretében az igazságügy i szakértőkre vonatkozó előírásokat a minisztérium átgondolta, melynek eredményeként két törvényjavaslat született, az egyik az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló, a másik pedig az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és a polgári perrendtartásról szóló '52. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Először az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló javaslatról ejtenék néhány szót. A javaslat célja és indokai közül talán legfontosabbak a következők. Az igaz ságügyi szakértői tevékenység szabályozása jelenleg több, különböző szintű jogszabályban történik. Igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak alapvetően az eljárási törvények. A szakértők személyére, feladatára, a tevékenység végzésének feltételeire, a szakértői intézményekre, a szakértői vélemény felülvizsgálatára, továbbá az igazságügyi szakértői működés felügyeletére vonatkozó alapvető rendelkezéseket az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993as számú kormányrendelet tartalmazza, míg a részletszabályokat az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988as IMrendelet igyekszik szabályozni. Az igazságügyi reform keretében a kormány és a miniszteri rendeleti szintű szabályozás helyett a legfontosabb kérdésekben olyan általános és egységes törvén yi szabályozás vált indokolttá, amely rendezi mind az igazságügyi szakértők státusát, mind a szakértői működés alapvető feltételrendszerét. Tény, hogy felértékelődött a szakértők szerepe az igazságszolgáltatásban. Egyre több az olyan büntető- vagy polgári eljárás, amelyben szakértőt kell igénybe venni, mivel a bíróság az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket kellő szakértelem hiányában nem tudja értékelni. Fontos további körülmény volt az is, hogy az igazságügyi szakértők feladatukat a jelenlegi sze rvezeti keretek között, a meglévő díjazás mellett ma már nem tudják teljes mértékben ellátni, a szakértői tevékenység nem tudja betölteni az igazságszolgáltatásban nélkülözhetetlen szerepét.
