Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
175 törvényben megjelennek. Az természetesen fontos dolog, hogy a gazdasági társaságok milyen kontroll és milyen tevékenységi körben mozoghatnak. Erre, azt gondolom, mód lesz mind kormányrendeleti szinten, mind pedig aká r igazságügyminiszteri szinten ezeket a részletszabályokat úgy megtenni, mint amire Gyimesi képviselő úr is utalt, hogy a gazdasági társaságok által alkalmazott természetes személyek, igazságügyi szakértők a jegyzékben úgy szerepeljenek, hogy annak a gazd asági társaságnak mind a szakmai, mind pedig a mobil háttere megteremthető legyen. Kérem szépen, amikor az igazságügyi szakértői díjazásról van szó, itt is előrelépés mutatkozik, mert nem szívesen vállaltak igazán szakértői tevékenységet azok, akik kirende lés alapján mentek olyan ügyekbe, amiben a hatósági eljárás kötelező volt, vagy a hatósági eljárás esetlegesen nehezen volt kikerülhető. Most azt mondja az előterjesztés, hogy ilyen esetekben a kamarai iránymutatásnak megfelelő díjszabás irányadó, másrészt megenged egy piacorientált díjszabást azáltal, hogy az elvégzett tevékenység valóban igazodjon a díjazáshoz. Magyarán, a szakértői körben is elinduljon egy verseny, a megfelelő szakmai háttér és tudás megszerzése, és az etikai morál fenntartása irányába i s, csökkentve ezáltal azt a veszélyt, amelyre Gyimesi képviselő úr ugyancsak utalt, hogy esetlegesen valamelyik peres fél érdekét szolgálandó, egyéb juttatásokra is igényt tarthat valamelyik társaság. (13.30) Fölmerül az állam alapellátási kötelezettsége, ami egy bizonyos intézményi háttér fenntartását teszi szükségessé, az marad változatlan a jövőben is, ez nagyon helyes. Itt, ezeknél az eljárásoknál már a díjtételben való elmozdulás természetesen elindít egy versenyhelyzetet. A másik oldalon - és ennek is nagyon örülhetünk - az a garanciális szabály is bekerül a törvénybe, amely azt mondja, hogy az elvégzett munka után jár a díjazás. Nem öt év múlva, tíz év múlva, hanem ha elvégezte a munkát, függetlenül attól, hogy az a per majd mikor és hogyan zárul le, a letétbe helyezett díjból - nyilván annak érdekében, akinek a szakértői tevékenységet kifejtették, vagy aki kérte, annak a terhére - ez a szakértői díj kifizetésre kerülhessen, és abban a díjazási tételben, ahogy azt a szabályzat, illetve bizonyos esetekb en a piaci viszonyok ezt megkövetelték. Hogy a nem peres eljárásban mennyiben könnyíti meg a fölösleges perindítást az, hogy most az előzetes bizonyítás helyett itt a szakértő kirendelése polgári peres eljáráson kívül lehetségessé válik, nos, olvasom a hir detéseket, nagyon szépen megjelennek, hogy közvetítői tevékenységet vállalunk, bár akkor ezt is fölvethetjük, hogy milyen díjtételek mellett. Olvastam olyat is, hogy óradíj 100 ezer forint. Nem garantálunk semmit. Odajönnek a felek, én meg bölcs kádiként k özvetítek, és azt mondom: gyerekek, ugyan én ehhez az ügyhöz nem értek, abszolút nem értek, de egy nagyon jó jogász vagyok vagy egy jogász és közgazdász legfeljebb, és úgy látom, hogy ha ti ebből pereskedni kezdtek, akkor x, y további költségetek keletkezi k, inkább egyezkedjetek. Nos, mennyivel jobb a jelenlegi rendszerben, amivel nagyon sokszor találkoztam, hogy reped a fal, itt járnak a 20 tonnás autók, ő kéri majd a szakértőt, hogy állapítsa már meg, hogy a 20 tonnás autók meg a repedező fal összefüggésb en vane egymással, és ő addig nem akar pert indítani, nem akarja az eljárási illetéket kifizetni, amíg nincs egy szakértői véleménye. Jobb esetben elballag a közjegyzőhöz, és a közjegyzővel csináltat egy papírt, hogy kirendelik ott Kovács Jóska építész sz akértőt, aki szépen megnézni, azt mondja, közel van az út, közel van a ház, reped a fal, mennek a nagy kocsik. Kész, van egy pöcsétes papír, amivel az út fenntartójához elballag a tisztelt károsult, és azt mondja, hogy itt van egy szakvélemény, ezt én csin áltattam, én tettem föl a kérdéseket, én vagyok az, aki megrendelőként szerepelek, és ebben a szakvéleményben szépen le van írva, hogy az okokozati összefüggés a repedés és az úthasználat között márpedig megvan, még egy építész szakértőnk is van, aki meg megállapította, hogy a keletkezett kár 11 millió forint. Erre az útfenntartó azt mondja, engem aztán ez abszolút nem érdekel, menjen le a bíróságra, aztán ott majd rendezzük a dolgokat, mert ez azon túl, hogy neked van egy papírod, igaz, hogy ezt igazságüg yi szakértő készítette, akit nem a bíróság rendelt ki, engem nem köt. Ezt hívják egy olyan bizonyító erőnek, ami nem több, mint egy tanúvallomás.
