Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
171 megítélendő kérdés szakkérdés vagy köztudomású tény. Ez a bírói feladat és a bírói függetlenséggel együtt járó kötelezettség. Ha a bíró élettapasztalatánál, tudásánál fogva helyesen határozza meg ezt a viszonyt, vagyis azt a határt, amikor is már a szakértő kirendelése szükséges, akkor a szakértő közreműködésével megalapozott ítéletet fog hozni. Ha rosszul ítéli meg, és nélkülözhetetlen esetben mellőzi a szakértő kirendelését, akkor lehet, hogy az eljárás olcsóbb és gyorsabb lesz, de megalapozott ítélet nem születhet. A felkészült, kellő élettapasztalattal rendelkező és felelő sen dönteni tudó jogalkalmazó - és általában a bíróra gondolunk , meggyőződésem, hogy a helyes mértéket meg fogja találni. Meg fogja találni ezt a mértéket egyébként a ténybeli és jogi következtetések között is, mert hiszen nagyon gyakori veszély az, hogy a szakértő ezen a szűk mezsgyén eltéved, és olyan kérdésekben mond véleményt, amely már jogi értékelést jelent, pedig jól tudjuk, hogy a jog szakértője maga a bíró. Az igazságügyi szakértő véleményével szemben alapvető és nagyon fontos elvárás, hogy az tu dományos igényessége mellett meggyőző és közérthető legyen, hiszen az ügyfél csak akkor tud azonosulni vélhetően a szakértői vélemény megállapításaival, ha azt érti. A szakértői vélemény pediglen alapos volta esetén a bírói ítélet részévé válik, tehát ha a z a szakértői vélemény jó, határozott, áttekinthető és érthető, ezáltal a bírói ítélet meggyőző ereje is nagyobb lesz. Annyiféle kívánalomra utaltam az elmúlt percekben, hogy fel kell tenni a kérdést, ki lehet igazságügyi szakértő, vagyis olyan szakértő, a ki vállalja és képes rá, hogy tudását csak és kizárólagosan a felmerülő szakkérdés pártatlan és tárgyilagos megválaszolására használja. A jelenleg hatályos törvény szerint egyértelmű a válasz: igazságügyi szakértő csak természetes személy lehet. Igazságügy i szakértői tevékenységet más is folytathat, igazságügyi szakértői intézetek, amelyek állami intézetek. Hallhattuk az államtitkár úr előadásában és az MSZP képviselőcsoportjának előadójától, hogy a törvényjavaslat egyik nagy újdonsága az, hogy kiterjeszti a szakértői tevékenységet folytathatók körét a gazdasági társaságokra is. A FideszMagyar Polgári Szövetség nem ért egyet ezzel a felfogással, mert különbséget kell tenni aközött, hogy az igazságügyi szakértő egy gazdasági társaság nevében jár el, vagy ped ig az igazságügyi szakértő mellett ez az önálló gazdasági társaság maga is a szakértői tevékenységet végzők névjegyzékébe felkerülhet. (13.10) A törvényjavaslat előterjesztője, tehát a kormány nyíltan bevallja, hogy mi a szándéka: az igazságügyi szakértői tevékenység piacosítása, üzleti alapra helyezése. Arról van szó tehát, hogy maga a gazdasági társaság - betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, de egyébként bármilyen más gazdasági társaság - jelenik meg igazságügyi szakértőként, maga a társaság n yer bejegyzést az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői névjegyzékbe, ami azzal a következménnyel jár, hogy az adott társaság ügyvezetője fogja alkalmazni az igazságügyi szakértőt, sőt a törvényjavaslat szerint a cégvezető - aki vélhetően nem s zakértő - fogja kijelölni az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt akkor, ha a cégnek több szakértő alkalmazottja van. A munkáltatói jogokat is ő gyakorolja felette. Ez nagyon messze vezet, mert gondoljuk végig: a törvényjavaslat szerint a szakértői névjegyz ékben nem jelennek meg a cégnyilvántartásban szereplő adatok. Azt sem fogjuk tudni, hogy ki annak a gazdasági társaságnak a tulajdonosa, amelynek a nevében a szakértő eljár. Lehet, hogy az egy Cipruson bejegyzett offshore cég. Lehet, hogy az adott ügyben, mondjuk, egy pénzügyi visszaélés alapján indult büntetőeljárásban a vádlott maga jelenik meg cégtulajdonosként egy offshore cégen keresztül. Vagy annak a gazdasági társaságnak egy másik gazdasági társaság a tulajdonosa, annak egy harmadik, és kialakul az a követhetetlen cégháló, amikor már nem tudjuk azt követni, hogy az adott ügyben megszületett szakértői vélemény valójában honnan ered, kinek a megrendelésére, hogy a valóságos szakértői díjat ki fizeti a bíróság által megállapított szakértői díjon felül.
