Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
172 Ezért mi azt mondjuk, hogy az igazságszolgáltatást és az igazságügyi szakértői kart is meg kell óvni ezektől a lehetőségektől, mert megtörténhet az, amiről beszéltem - és minden megtörténhet, azt is tudjuk, ami megtörténhet, meg is fog történni , hogy a gazdasági visszaélést az a könyvszakértő cég fogja kivizsgálni, amelyik áttételesen érintett az ügyben. De ha ettől a példától elvonatkoztatunk, ma már nagyon híres nemzetközi könyvszakértő intézet hirdeti, hogy szakértői tevékenységet vállal, mondjuk, a k örnyezetvédelem területén. Csak nem azt a helyzetet akarjuk ezzel a törvénnyel legalizálni, ami már kialakult? Hiszen bármely gazdasági társaság jogosult igazságügyi szakértőt alkalmazni, foglalkoztatni, hogy ne mondjam, talán csak a bélyegzőjét kölcsönkér ni, és abban a pillanatban ez a gazdasági társaság igazságügyi szakértői vélemény adására jogosulttá válik. Tehát úgy gondolom, nagyon rossz úton jár a szocialistaliberális igazságügyi kormányzat, amikor a börtönprivatizáció után most úgymond az igazságüg yi szakértői tevékenység privatizációjába is belekezdett. A bírósági végrehajtók, önálló végrehajtók helyzetére példaként és összehasonlításképpen lehet hivatkozni, de azért, azt hiszem, a jogalkalmazókhoz nagyon sok panasz eljut annak kapcsán, hogy teljes mértékben és ilyen módon szerencsés volte a végrehajtási jogot átengedni a privát szférának. Ma minden eladó Magyarországon. Azt kérjük, hogy legalább a jogállamot vagy a jogállam létezésébe vetett hitet ne adja el a kormány, ne tegyen rá kísérletet. Ezt én nem egyszerűen ellenzéki képviselőként mondom, hanem az igazságszolgáltatásban még mindig ma is bízó polgárként és az igazságszolgáltatásban sokáig dolgozó és hivatását szerető ügyvédként. Gazdasági társaság megítélésü nk szerint nem folytathat igazságügyi szakértői tevékenységet. De már hallom az ellenérvet a másik oldalon, hogy a szakértők jó része egyéni vállalkozóként végzi ezt a munkát, vagy nyilván másokkal együttműködve célszerűen egy gazdasági társaság keretében. A kettőt szét kell választani. Tehát elvi éllel fontos leszögezni azt, hogy igazságügyi szakértő csak természetes személy lehet, ahogyan ügyvéd is egyébként, közjegyző is, és ettől teljesen különböző kérdés az, hogy a munka elvégzésére és a pénzügyi elszá molás érdekében munkaszervezetet vagy egy pénzügyi elszámolási egységet hoz létre. Ebben az esetben az igazságügyi szakértőket tartalmazó névjegyzékben az igazságügyi szakértő neve mellé fel kell tüntetni, hogy milyen gazdasági társaság keretében végzi egy ébként önállóan és saját személyében ezt a tevékenységet. Tehát azt hiszem, hogy a kettőt nem szabad összekeverni. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy tehát az igazságügyi szakértői névjegyzékbe csak természetes személy kerülhet, de a munkavégzés kerete lehet önálló szellemi foglalkozás vagy egyéb vállalkozási forma is. Úgy tűnik, a kormánynak más céljai vannak, mint amit a törvényjavaslat tartalmaz és amelyet a szóbeli előadások megerősítettek. Bevallottan a tevékenység privatizációjával a közjogi és mag ánjogi viszonyokat teszi követhetetlenné. A gazdasági társaságok feljogosítását azzal indokolja a kormány - és idézem a törvényjavaslatból , hogy a piacgazdaság feltételrendszeréhez kell igazítani a szabályozást. Ezért kell közjogi elemekkel áthatott magá njogi jogviszonyt létrehozni a szerződő felek, illetve a bíróság között. Elismerem, ezt nagyon nehéz megérteni, de ha megértjük, akkor még félelmetesebb átlátni, hogy ez milyen helyzeteket teremthet az igazságszolgáltatásban. A FideszMagyar Polgári Szövet ség egyetért azzal, hogy az igazságügyi szakértővé válás feltételeiről, a szakértői szervezetről és a szakértői működésről törvényben kell rendelkezni. A szabályozásnak ezt a szintjét támogatja. Ugyanakkor a rendelkezések áttanulmányozása arra enged követk eztetni bennünket, hogy nem ennek a felismerése indította a kormányt a törvényjavaslat beterjesztésére, hanem az a szándék, hogy olyan új rendelkezéseket fogadtassanak el az Országgyűléssel, amelyeknek egyébként önállóan, kormányzati szinten történő meghoz atalához kellő bátorságuk nem volt. A beterjesztett változatnál még a jelenlegi szabályozás is jobb, tehát ha nem teszünk mást, mint a kormányrendelet fölé odaírjuk az elfogadott törvény számát, akkor már sokat tettünk, mert a szabályozás szintjét megválto ztattuk, viszont minden olyan, igazságszolgáltatással össze nem férhető rendelkezést mellőzünk, mint amelyet ez a törvényjavaslat elfogadni javasol. Két törvényjavaslat vitájáról van szó, és a hátralévő rövid időben néhány szót szólnék az igazságügyi szaké rtőnek nem peres eljárásban való kirendeléséről. Helyesen mondta az államtitkár
