Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1403 2003ban ez az összeg 304 millió, 2004ben 1 milliárd 340 millió volt, az idén pedig az előrejelzések s zerint 1,71,8 milliárd forint lesz. Ennyit visz tehát el az államkassza Győrből ezen a címen. A város adóerőképessége azonban, tisztelt államtitkár úr, higgye el, mégsem annyira rózsás, mint amilyennek látszik, hiszen ezen mutató alapján úgy állapítják meg a lefölözést, hogy egy kalkulált összeget vesznek alapul az iparűzési adóból, és nem a konkrét befizetéseket. Győr városa esetében 11 milliárd forintra kalkulálták ezt az összeget, ehhez képest 6 milliárd forint folyik be különböző nagymértékű kedvezm ények miatt a város kasszájába iparűzési adó formájában. Városunk polgármestere, a képviselő úr mégis rendkívül optimista, és ennek nemcsak hangot, hanem számot is adott, mégpedig 732 millió forint formájában és a városi költségvetés bevételi oldalán. De h ogy mit is jelent ez pontosan: a város ennyi pénzt utalt át az államnak az idén még a tavalyról hátramaradt befizetési kötelezettség címén. Polgármester úr azonban most valamifajta magas körökből származó ígéretet emleget, és éppen ezért ezt a már kifizete tt tételt bevételi oldalon is szerepelteti a költségvetésben, bízva abban, hogy ezt az összeget a zárszámadáskor majd visszakapja a város. Erre azonban - ezt nyilvánvalóan mind a ketten tudjuk, és mindenki, aki ilyen ügyekkel foglalkozik, az tudja - törvén yi kötelezettség nincsen, és volt már számos ígéret az elmúlt időszakban, akár a 800 kilométer autópálya vagy a 10 ezer új kollégiumi férőhely vagy az ingyen tankönyv, amelyek már köddé váltak. Mindezek után egy városáért aggódó győri embernek alapvetően k ét kérdése lehet. Az egyik az, hogy valóban remek lobbierőt jelentette vagy remek lobbierőről tesze tanúbizonyságot ez a három év alatt foganatosított 3,3 milliárd forintos elvonás. A másik pedig az, hogy vajon tényleg megígértee valaki Győrnek magas kö rökből ezt a 732 millió forintot, és ha igen, akkor vajon ki volt az. Mi azt reméljük, hogy ez az ígéret valóban megszületett; ha államtitkár úr ebben, mondjuk, megerősít, mert van felhatalmazása rá, netán tudja, hogy ki volt az ígérő fél, akkor annak örül nénk. Mi egy dologról biztosíthatjuk önöket vagy önt vagy az ígérőket és a város polgármesterét, hogy ennek az ígéretnek a betartása, ha a parlamenten múlik, akkor rajtunk nem fog múlni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Erdős Norbert tapsol.) ELNÖK (Harrach P éter) : A kormány nevében Katona államtitkár úr válaszol. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! A napirend utáni hozzászólás címéből először arra következtettem, hogy ön a győri textilipar helyzetéről akar beszélni, aminek lett volna egyébként alapja, mert a textilipar nincs könnyű helyzetben az országban, Győrben pedig szintén gondokat okoz, többek között azért, mert meggondolatlanul, hirtelen emelték a minimálbért eg y adott időben, igen magas a forintárfolyam, szóval vannak okok, amiket lehetett volna említeni, de ön a város anyagi helyzetéről, illetve az önkormányzat helyzetéről beszélt. Ha valóban az motiválja a képviselő urat, hogy aggódik a város önkormányzatának a helyzetéért, akkor meg tudom önt nyugtatni. Úgy látom, hogy korántsem ilyen a helyzet, mint ahogy ön volt szíves említeni. Persze említett ön másokat is - gondolom, ezt a frakciójában elvárják , 800 kilométer autópályát, amiről így, ahogy ön nyilatkozot t, nem volt szó, meg azokról az ígéretekről, amiket szerencsére betartottunk. De ezt meg megértem, mert azért ez a kormány olyan sok ígéretet teljesít, ami kétségtelenül esetleg egy ellenzéki képviselőt fölbosszanthat. Ezt személyesen megértem, de attól ez ek a megjegyzések még nem valósak. De nézzük a város anyagi helyzetét, amit ön volt szíves említeni, és én komolyan veszem, hogy ön tényleg ezért aggódik. Először is, ami az önkormányzatok anyagi helyzetét illeti. Az idén az önkormányzati bevételek az infl áció felett nőttek, tehát ezért az önkormányzatok az idén valamivel több pénzből gazdálkodhatnak, mint a tavalyi évben. Hozzáteszem még azt is, hogy nem szabad arról elfeledkezni, hogy az elmúlt kéthárom évben az önkormányzatoknál és egyébként különösen a városi önkormányzatoknál, kitüntetetten a nagyvárosokban a fejlesztésre, beruházásra fordított
