Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
1369 villamosenergiatermelés történik ma Magyarországon. Ez az energiatermelés hatással van a teljes ellátási rendszerre, különösen a hálózatok működtetésére, és meghatározó árképzést és minőséget jelent a távhőszolgáltatásban. Elju tottunk odáig, hogy végig kellett gondolni, mennyire lehet ezt a pályát erősíteni, mennyire lehet a mozgásteret kibővíteni, és arra az elhatározásra jutottunk közösen a szakmai szervezetekkel, hogy elképzelhető, hogy ha szabadjára van engedve a piacon belü l a gázmotoros erőművek ilyen mértékű növekedése, akkor az jelentős károkat is okozhat a magyar villamosenergiatermelésben. Ezért egy szabályozás lépett életbe. Azt tudni kell, hogy ma egy kilowattot 19 forint 50 fillérért vesznek át a kapcsolt energiával termelők, ami körülbelül 78 forinttal jelent magasabb árat, amit a fogyasztóknak kell megfizetni, tehát ezt minden esetben a hosszú távú tervezéseknél figyelembe kell venni. Jelenleg a támogatásra 21 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből a döntő nagy ságrendet a gázmotoros támogatás viszi el a szabályozás ellenére is, hiszen már első lépésként megtörtént, hogy a 65 százalékos hatékonysági fok 75 százalék minimumfeltételre került felemelésre, hogy egyáltalán ezen alapvető kritériumoknak meg lehessen fel elni. A másik rendkívül lényeges kérdés a megújuló energiák területén, amit most már hallottunk az elnök úrtól, hogy rövid időn belül elértük a 2,3 százalékot, hiszen a tavalyi évben még valahol 1,61,7 százalék körül tudott teljesíteni a magyar gazdaság. Egy túlzott - és érdemes végiggondolni, bizonyos értelemben túlzott , erős növekedés volt észrevehető a biomassza területén, ahol a növekedés az elmúlt évhez képest, az elmúlt másfél évhez képest hétszeresre változott. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyi ségű szálfaerdőket vágnak ki Magyarországon a távhő- és villamosenergiatermeléshez. Ezen a parlamentnek biztos, hogy el kell gondolkodni a jövőt illetően, hogy ez az a pálya, amit akarunk ezen a területen. A harmadik ilyen területe a megújuló energiának a szélenergia. Ma Magyarországon minimális, mindössze 3 kilowattos teljesítmény működik. A jelenlegi tervezési stádiumban Magyarország speciális helyzetét figyelembe véve, ami nem túl pozitív, inkább negatív, tehát a széljárások és a szélerősségek, valamint az egyéb erőművek visszaszabályozását illetően meg kell hozni azt a döntést, hogy a magyar gazdaságon belül a kiotói egyezménynek való megfelelés szándékával milyen mértékű fejlesztésre kerülhet sor ezen a területen. Röviden: vélhetően az Energia Hivatall al, a Gazdasági Minisztériummal és azokkal a hatóságokkal, amelyekkel ebben a kérdésben dönteni kell, reményeink szerint megszületik a döntés. És az utolsó kérdés, amivel foglalkozott a gazdasági bizottság, hogy az elmúlt években jelentős változás következ ett be a fogyasztóvédelem területén, és ha valahol abszolút kiszolgáltatottak lehetnek a fogyasztók, akkor az olyan nagy, “monopol jelleggel” bíró cégekkel szemben lehetnek, mint ma a magyar piacon akár a villamosenergia, akár a gázszolgáltatás, vagy akár a távhőszolgáltatás területén, bár adott és van esély a liberalizációra, de az egyes fogyasztóknak ehhez jelen pillanatban belátható időn belül kevés az esélyük. A hivatal ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozik. Bár folyamatosan az elmúlt években egyre t öbb olyan parlamenti döntés született bármely energiatémakör tárgyalásánál, hogy a jogosítványok leadása az Energia Hivatal felé megtörtént, egy speciális döntés azért született, vagy most fog születni a távhőszolgáltatásnál, ahol az érdekképviselet más t erületre fog átkerülni egy jelentős részben. Ez egy megosztottságot is eredményezhet a következő időszakban. Úgy gondolom, hogy az Energia Hivatallal együtt közösen a parlamentnek őrködni kell azon, hogy az egyes emberek érdekképviselete semmilyen formában nem csorbulhat. Nem elfogadható az a rendszer, amelyik nem működik kellő megalapozottsággal Magyarországon, hogy abszolút személytelenné vált a kapcsolat a szolgáltató és a fogyasztó között. Esélye nincs egy kistelepülésen élő energiafogyasztónak, hogy eg y nagy energiacégen belül megfelelő érdeket tudjon képviseltetni, hiszen csak telefonon tudja elérni, és ott is személytelenül történik ezeknek a kérdéseknek a rendezése. Mindazok ellenére, hogy jelentős mértékben csökkenő tendenciát mutatnak a lakossági p anaszok, de ezzel nem lehetünk elégedettek, és ebben van tennivaló.
