Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1340 adat a kezelését követő húsz éven belül ne m nyilvános. Tehát az Alkotmánybíróság által alkotmánysértőnek nevezett rendelkezés 2003ban, a jelenlegi kormány működése során került be ebbe a törvénybe - ne titkoljuk el, hogy sok minden pozitívum is egyébként emellett. Az Alkotmánybíróság ezt a rendel kezést megsemmisítette, mert úgy ítélte meg, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása csak tartalmi vizsgálat alapján rendelhető el, tehát nem engedhető meg az, hogy az adatkezelő, mondjuk, a Miniszterelnöki Hivatal, bizonyos adatokat belső has ználatra készültnek minősítsen, és ezen formális okból, miután belső használatra készült anyagnak minősítette, megtagadja a nyilvánosságot, az adatok megismerhetősége elől a nyilvánosságot elzárja. Az adatkezelő önkényesen tehát ezzel a minősítéssel nem él het. A nyilvánosság indokolatlan korlátozását jelenti egyébként magának a fogalomnak a meghatározása is, az Alkotmánybíróság is rámutatott a határozatában arra, hogy a “belső használatra készült” fogalom értelmezhetetlen egy jogállamban. Ezen túlmenően hel yesen mutatott rá az Alkotmánybíróság arra is, hogy a döntéselőkészítéssel kapcsolatos adatok esetében különbséget lehet és kell tenni a döntéshozatal előtti és az azt követő nyilvánosság között. A törvényjavaslat helyes megoldást tartalmaz e tekintetben, amikor ezt a különbségtételt megteszi. Indokolt megváltoztatni azt a rendelkezést is, hogy a nyilvánosságkorlátozás a kezelését követő húsz évig áll fenn, tehát lényegében korlátlan ideig. Arra utalnék, hogy lehet, hogy csak pontatlan fogalmazás történt a korábbi törvényjavaslatban, egyszerű elírásról van szó, mert a húszéves időtartamnak a kezdetét az elfogadott törvény az adatkezelés megszűnésétől rendelte számítani, nem pedig az adat kezelésétől. Ezt a hibát a törvényjavaslat egyébként most korrigálja. A homályos megfogalmazású belső használatra készült adatok titkosításának lehetőségével élt is a jelenlegi kormány, emlékezzünk csak a külföldi turistaként először a Szocialista Pártnak a kampányban, majd a kampányt követően dolgozó Ron Werber írásbeli dol gozatára, amelyhez nagy és következetes munka után jutott hozzá az eziránt érdeklődő képviselőcsoport. Vagy emlékezzünk egy frissebb ügyre: Görgey Gábor volt miniszter aranyat érő tanácsait a mai napig nem ismerhettük meg részleteiben. Ma is egyébként szám os ilyen tanácsadói tevékenység folyik a kormányzati szervek körül, jelentős részben szocialista vagy kormánypárti országgyűlési képviselők a tanácsadók, és e tanácsok titokban maradása nemcsak a tanács tartalma iránti érdeklődést fejezi ki, hanem azt is, hogy talán az elvégzett munkának az értékére is kíváncsi lenne az ellenzék. Hozzáteszem: alkotmányosan valószínűleg kifogásolható az is, hogy a végrehajtó hatalomnak és a törvényhozó hatalomnak egyfajta összefonódásáról van szó ebben az esetben, tehát az o rszággyűlési képviselői tisztség és a kormányzati szerepvállalás nem biztos, hogy ilyen nyilvánvalóan egybemosandó. A benyújtott törvényjavaslat tekintetében irányadónak tekintjük az adatvédelmi biztos álláspontját, tehát a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatni fogja a törvényjavaslatot, jóllehet módosító indítványt fogunk benyújtani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a pontosabb és egyértelműbb fogalmazás érdekében. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Kö szönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Csáky András, a Demokrata Fórum képviselője, tízperces időkeretben. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lényegében minden elhangzo tt itt a törvényjavaslattal kapcsolatban, többféle csoportosítás az indokolásokat illetően. Az alkotmánybírósági döntés mellett, amely egy mulasztásos alkotmánysértést mondott ki, tény és való, hogy az információs társadalom fejlődése is kikényszerítette m agának a jogszabálynak a módosítását, és minden ilyen jogszabálymódosítás
