Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1331 vállalkozások gyakorlatában. Számos helyen pontosítottuk a fogyasztói jogosultságot a szolgáltató kötelező tájékoztatási körében. Most a távértékesítés ker etében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség tételessé válik, és rendszerbe foglaltan jelenik meg. Az előttünk álló törvényjavaslat 3. §ában ez nyomon követhető. A köteles tájékoztatás rendszere, mélysége elfogadható. Ezen a területen a javaslat logikusan törekszik a teljeskörűségre. Talán a szolgáltatóra vonatkozó rész, a 2. § a) pontja lehetne részletesebb, hiszen az ab) és ac) alpontokban megbúvó esetlegesség bizonytalanságot hordoz. Igaz, ez a szolgált atók természetes strukturális eltéréséből is származik, de véleményem szerint kiegészítő lehatárolásokkal szabatosabbá tehető az esetleges - képviselőről, valamint a közreműködőről szóló - kötelező tájékoztatás. A jelenlegi megoldás erős redundanciát tarta lmaz, ebből eredően jogilag is nehezebb megfogni. Azért is érdemes az említett két alponttal foglalkozni, mert mindkettő szereplője közvetlenül a fogyasztóhoz kapcsolódik, tehát a fogyasztói bizalom megteremtésének és fenntartásának kulcsfigurái lehetnek. A szolgáltatásra, a szerződésre és a jogvita esetére vonatkozó szabályozással egyetértek, ezek a kötelező tájékoztatási kötelezettségek világos fogyasztóközpontúságot tükröznek. Természetesen itt is hiányolom a tudományos és a civil szervezetek megjelenít ését, a puding próbáját. Némi bizonytalanságot érzek a távközlő eszköz meghatározásában, abban a bizonyos bármely eszközben, melynek alkalmazásba vételekor a 3. § (3) bekezdésében a tervezet készítője még a végére odaszúrja, hogy “a szolgáltató köteles sze rződéskötési szándékát egyértelművé tenni”. (15.30) Semmiképpen nem meghatározott, hogy milyen adathordozón és mikor. Miért is szerepel itt ez a mondat? Valahogy egy kicsit kakukktojásnak tűnik. Az elállási, illetve felmondási jog kibontásánál is érezhető a fogyasztóközpontúság, de ez a terület jogilag ma már olyan bonyolult és olyan sok furcsa esettel terhelt a bírói gyakorlatban, hogy szükségesnek látom itt is a fogyasztóvédelem és a joggyakorlat szakembereinek szabad és alapos kritikáját. Örülök, hogy s zabatosan, tömören, az európai joggyakorlatnak megfelelően került be a tervezet 11. §ába a fogyasztót védő két alapjog, vagyis hogy a fogyasztó akkor sem mondhat le a törvényben meghatározott jogairól, ha ráveszik, és hogy kiemelésre kerül a szolgáltató b izonyítási terhe, vagyis az, hogy ez az ő kötelessége. Összegezve, tisztelt képviselőtársaim, magam is elfogadásra javaslom a törvénytervezetet, de a hozzászólásomban említett kritikákat megszívlelésre ajánlom. Úgy érzem, nekünk valóban elsősorban kiemelte n a fogyasztóval, a fogyasztó védelmével kell foglalkoznunk, górcső alá kell venni, hogy valóban szolgáljae a fogyasztók érdekeit ez a törvénytervezet, mert csak így tudjuk megteremteni ennek a pénzügyi szolgáltatásnak a világos és jól elfogadható alapjai t. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett és megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszön öm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslatot - amit a tisztelt Ház most tárgyal - tulajdonképpen két szemüvegen ker esztül lehet nézni. Egyrészt a fogyasztóvédelem szemüvegén keresztül. A Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka, Herényi Károly frakcióvezető úr azt mondta, hogy a mi megközelítésünk szerint ennek nem felel meg a törvényjavaslat, mert nem védi eléggé a fogyasz tók érdekeit. A másik szempont, amire én próbáltam
