Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1328 A szolgáltatáslistát egy szerűbb lett volna nem a tervezetben felsorolt törvényekre, hanem a szakmailag jól átgondolt és az EUfogalmakkal összhangban lévő mindenkori KSHosztályozásra alapozva, illetve hivatkozva kialakítani, ahogy ezt több más törvény is teszi. A tervezet szöveg ében hivatkozott törvényeket pedig kapcsolódó jogszabályként lábjegyzetben vagy a hatállyal összefüggésben lett volna célszerű felsorolni. A szolgáltató meghatározása semmitmondó tautológia szerintünk. Legalább azt kellett volna bemutatni, hogy a szabályoz ott terület milyen szolgáltatókat érint - pénzügyi, internetes tartalom, tárhely és egyebek , és ezek közül melyek azok, amelyekre a jelen törvény vonatkozhat. Már a fogalmak között egyértelművé kellene tenni, hogy ki a szolgáltató, azaz hogy a képviselő, illetve a közreműködő milyen felelősségi kapcsolatban áll a szolgáltatóval. Az adathordozó tartósságát tárgyaló alappont azt mutatja, hogy a törvényszöveg fogalmazói a magyar nyelv törvényszerűségeivel sincsenek teljesen tisztában. A definiálni szándékozo tt fogalom pedig a szabályozni kívánt terület szempontjából kulcsfontosságú. Az adathordozónak ugyanis valóban tartósnak kell lennie, de ez a követelmény a hordozónál sokkal inkább vonatkozik az adatra. A tartósság és a változtathatatlanság, azaz az egyik fél általi, a másik dokumentált beleegyezése nélküli adatmódosítás lehetőségének kizárása ugyanis a távértékesítés szabályozásának a kulcsmozzanata. A törvényalkotónak itt éppen a szélhámosságot, a polgárok pénzének interneten keresztül történő ellopását k ellene megakadályozni vagy nagyonnagyon megnehezíteni. Az adattárolás és megőrzés mikéntjét tehát a tervezetben szereplő laza megfogalmazás helyett pontosan és számon kérhetően kell meghatározni. Ez ugyanis az előfeltétele annak, hogy a felügyelet a szab ályszegő, vélhetően csalárd szándékú szolgáltatók ellen még időben fel tudjon lépni, megakadályozva az ügyfelek akár több tíz milliárd forintos veszteségét. A laza vagy pongyola fogalomkezelés miatt nem lehet tudni, hogy mi miatt minősül egy szerződés egye dinek vagy mitől sorozatosnak. A rossz szabályozás tipikus példája a 3. § (2) bekezdése. Rossz szabályozás, hogy az ügyfél, illetve az üzlet megbízhatósága és biztonsága szempontjából releváns, sőt nélkülözhetetlen adatokat nem kötelező, az érdektelen vagy csak további nyomozásra alkalmasakat pedig kötelező közzétenni. Sajnos más, többnyire a szolgáltatások feltételeire vonatkozó jogszabályokban is tájékoztatás címén az eligazodást megnehezítő adattömeg ügyfelekre zúdítását írják elő. A törvényalkotók nem é lnek a lényegest a lényegtelentől elválasztó szelekció lehetőségével, a laikus által nem megkülönböztethető fogalmakkal - mint például a képviselő és a közreműködő - operálva nehezíti a megértést. Ugyanakkor a potenciális ügyfeleket megfosztják a valódi vá lasztás, a biztonságot valójában meghatározó ismérvek megismerésének lehetőségétől. A szolgáltatás tartalmát részletesen és pontosan meg kell határozni. Ne fordulhasson elő az úgynevezett kisbetűs részre, illetve az ügyfél által csak elméletileg megismerhe tő kötetnyi általános feltételekre való hivatkozás. Különösen a biztosítás, illetve a szerencsejáték jellegű szerződéseknél gyakori, hogy a szolgáltatónak szinte soha nem kell helyt állnia, mert az ügyfél, nem ismerve a kizáró feltételeket, nem teszi meg a szolgáltató helytállása előfeltételéül szabott intézkedéseket. Az is gyakori, hogy a helytállási kötelem egy harmadik fél közreműködéséhez van kötve, akit erre a közreműködésre semmi nem kötelez. Ilyen harmadik felek lehetnek a különböző hatóságok, rendőr ség, földhivatal, önkormányzat, de egyéb, például egészségügyi szervezet, sőt teljesen civil állampolgárok is. A kockázatok között tehát azt is fel kell sorolni, ha ilyen közreműködést az ügyfél nem tud elérni, akkor díj fizetése ellenére a szolgáltatást n em valószínű, hogy igénybe tudja venni. Csak egy szakaszt soroltam fel a kifogásainkból. Ezen okok miatt csak megismételhetem, amivel hozzászólásomat kezdtem, hogy a céllal egyetértünk, de a megvalósítás ezen módjával és ezen technikájával nem, és attól ta rtunk, hogy ez a törvény még módosító javaslatokkal sem hozható olyan formába, hogy az eredeti célokat elérje, és a garanciális elemeket oly mértékben tartalmazza, ahogy az egy korszerű törvénytől elvárható.
