Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1326 A javaslat hatál ya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre terjed ki, de értelemszerűen ez a távértékesítésnek az egyik legfajsúlyosabb, legkeményebb, legnagyobb horderejű területe. Az ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályokat sz ükségszerűen tartalmazza, és működése révén erősítheti a fogyasztók védelmét is. Az előterjesztés pontosan meghatározza a szerződéskötés előtti tájékoztatás körét. Természetesen ilyen tájékoztatás korábban is volt, a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettsé ge a törvény által viszont bővül, szabályozottá válik, ezáltal védi a fogyasztó információhoz való jogát. A legjelentősebb újítás, illetve a törvényjavaslat egyik jellemző eleme, hogy a fogyasztók részére lehetővé teszi az elállási jogot, a felmondás lehet őségét a kizárólag távközlő eszközök útján kötött ágazati szerződések esetén is, abból a célból, hogy a fogyasztók a szerződéses kötelezettségvállalásaikat és annak következményeit ismételten átgondolhassák. A javaslat kizárólag a természetes személyekről szól, rájuk vonatkozik, ezt a pénzügyi ágazati jogviszony jellege indokolja. A javaslat kizárólag a távértékesítéssel történő forgalmazást kívánja úgy szabályozni, amikor az ügyletkötés nem a felek együttes fizikai jelenléte mellett történik. Természetesen a pénzmosás elleni 2003. évi XV. törvény szabályozása itt is érvényes: egyes pénzügyi ágazati szolgáltatások megkötésére csak azt követően kerülhet sor, ha a szolgáltató a fogyasztót már korábban, egy másik ügylete során azonosította. Tehát az internetes bankszámlakezelés csak azt követően lehetséges, ha a pénzintézet a fogyasztót, az ügyfelét már korábban személyesen a pénzmosás elleni törvény szabályai szerint regisztrálta. A távközlő eszközök, a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány és szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés, a megrendelőlap, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex, az internetes honlap, az email, a telefax és a televízió - az egyre gyorsab ban terjedő digitális televíziózás révén - egy része kimeríti az írásbeliség követelményét, és így alkalmazhatóak rájuk a Ptk. szabályai is. Más részük viszont nem, emiatt szükséges a jelen szabályozás. Bővül tehát a tájékoztatás köre a szerződés megkötésé t megelőző időszakban, hiszen a fogyasztó csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy a felajánlott pénzügyi szolgáltatásról, annak igénybevételéről megfelelő felelősséggel a saját javára dönteni tudjon. A szerződéskötés után, hogy a fogyasztók újra tudják go ndolni a kötelezettségvállalásukat és annak következményeit, amely elég gyakori az úgynevezett lehűlési időszakban, amikor lecsillapodik egyegy ajánlat kivételes pozitívuma, és egyéb következményei is átgondolásra kerülnek a fogyasztó részéről, lehetőség van a visszalépésre és az elállásra. Az európai irányelv lehetővé teszi az elállási jog kizárását bizonyos esetekben, például ingatlan tulajdonjogának megszerzése, ingatlanon fennálló jelzálogjog megkötése és hivatalos személy szolgáltatásának igénybevétel e esetén. De a magyar szabályozás ezt a részt nem vette át, mert ezen esetekre vonatkozóan a magyar szabályozás közvetlen kapcsolatfelvételt ír elő, így értelemszerűen nem beszélhetünk távértékesítésről, ezért nem tárgya a jelen előterjesztésnek. A magánél et védelme alapvető fontosságú a távértékesítés területén is. A fogyasztót védeni kell az általa nem kezdeményezett szolgáltatásoktól, hogy erre vonatkozóan a szolgáltatók kapcsolatba lépjenek vele. A távközlő eszköz a fogyasztó kifejezett tiltakozása eset én való alkalmazásának előírásai, illetve ennek szankcionálása összhangban van a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) számú kormányrendelet előírásaival. Ennek a megsértése lehetőséget ad a kormányrendelet alapján a szankcionálás ra. A fogyasztói jogviták elintézésére a fogyasztóvédelmi törvény, a békéltető testületek és a választott bíráskodás alkalmazhatók a távértékesítés területén is. A törvényben rögzített szabályozás betartása a PSZÁF feladata lesz, és ez remélhetően nö velni tudja a fogyasztói bizalmat egy olyan perspektivikus kereskedelmi területen, amelyen a jogi
